Kolozsmonostori papírmalom
| Kolozsmonostori papírmalom | |
| Papiros gyár | |
.JPG) | |
| A papírmalom épülete 2013-ban | |
| Település | Kolozs megye |
| Cím | Cluj-Napoca, str. Calvaria 32. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1796 |
| Rekonstrukciók évei | 1832 |
| Védettség | műemlék, CJ-II-m-B-07293 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| LMI-kód | CJ-II-m-B-07293 |
| Elhelyezkedése | |
 Kolozsmonostori papírmalom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 45′ 50″, k. h. 23° 33′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 50″, k. h. 23° 33′ 19″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsmonostori papírmalom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kolozsmonostori papírmalom, más néven papiros gyár Kolozsváron, a a kolozsmonostori apátsági templom dombja mögött, a Malomárok partján álló épület. (Nem azonos a 16. századi, Heltai Gáspár-féle papírmalommal.) A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07293 sorszámon szerepel.
Első ízben 1741-ben említették, de feltételezések szerint már 1718–1719-ben működött. A működéséhez szükséges energiát a Malomárok vize biztosította. Első tulajdonosa a jezsuita rend volt, felszerelése a kolozsvári jezsuita akadémia felenyedi papírmalmából származott. A rend megszűnése után az erdélyi római katolikus püspökség tanulmányi alapjának birtokába került. 1783-ból fennmaradt vízjegye egy kulcsos címer és K. MONOSTOR felirat volt.
A jelenlegi épület 1796-ban épült. A malmot 1797-ben korszerűsítették, ekkor évente 150 kötés írólapot, 200 kötés nyomtatólapot, 1000 kötés itatóslapot és 1000 kötés kartonlapot termelt. 1832-ben az épületet felújították, ekkor helyezték el a keleti falon az emléktáblát, melynek szövege:
- „IN RATIONEM FUNDI
- STUDIORUM M[AGNI] B [RINCI]P[A]TUS
- TRAN[SSILVA]NIAE [A]ECDIFICATUM
- A[NNO] 1726 REPARATUM
- A[NNO] 1832”
azaz „Az erdélyi nagyfejedelemség / tanulmányi alapja / számára épült / 1726-ban, tataroztatott / 1832-ben.”
1840-ben Manvilovits Emanuel görög kereskedő, 1842-ben Bogdánffy Gábor örmény vállalkozó bérelte. 1847-től a tulajdonosa Dietrich Sámuel zsidó kereskedő volt.
A 20. században paprika őrlésére használták. 1910 körül még működött, felszerelését 1963-ban beolvasztották, a malomköveket a Malomárokba dobták. Az épületet a játékkészítő szövetkezet raktáraként hasznosították. 2010-ben az épületnek csak a falai álltak, erősen rossz állapotban.
Források[szerkesztés]
- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; (hely nélkül): Polis. 2004. 576. o. ISBN 973 8341 44 2
- Asztalos Lajos: Helytörténet – Kolozsvár – közelről: Gát, Kisszamos, Malomárok, zúgók, hidak. Szabadság, (2010. április 28.)
- Hlavathy Zsófia, Ambrus Zsolt: Moara de hârtie Cluj. industrial-heritage.ro (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)[halott link]
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
