Knebel Jenő
| Knebel Jenő | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1927. szeptember 1. Budapest |
| Elhunyt | 2016 |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Budapesti Műszaki Egyetem (1949) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | építéstudomány |
| Kutatási terület | hídtervezés |
| Tudományos fokozat | egyetemi doktor (1974), címzetes egyetemi docens (1977) |
| Munkahelyek | |
| Szakmai kitüntetések | |
| Eötvös Loránd-díj (1984) Széchenyi-díj (1997) | |
Knebel Jenő (Budapest, 1927. szeptember 1. – 2016) Széchenyi-díjas hídtervező mérnök.
Életpályája[szerkesztés]
1945-ben tette le az érettségit a budapesti piarista gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) általános mérnöki karán végzett és szerezte meg diplomáját 1949-ben. Még abban az évben az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) hídosztályának tervező mérnöke lett Sávoly Pál vezetése mellett. Az intézet 1950-ben három vállalatra bomlott: a Mélyépítési Tervező Vállalatra (Mélyépterv), az Út- és Vasúttervező Vállalatra (Uvaterv) és a Közlekedésüzemi és Épülettervező Vállalatra;[1] közülük a Mélyépterv és az Uvaterv, illetve utódvállalatai voltak munkaadói. Habár munkája során volt irányító tervező, szakosztályvezető, osztályvezető, irodavezető-helyettes és szakfőmérnök is, 1996-os nyugdíjba vonulásáig csak hidakat tervezett Magyarországra és külföldre egyaránt. 1997–2010 között a Pont-TERV Zrt. főtanácsadóként alkalmazta.
Évtizedeken keresztül volt gyakorlatvezető a BME-n. 1974-ben egyetemi doktor lett, 1977-ben pedig címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. A Mérnöki Továbbképző Intézet és az Acélszerkezeti ankétok előadói között is többször feltűnt. Szakmai folyóiratokban számos cikket publikált, társszerzője volt a Mérnöki kézikönyv 2. kötetének. Országos hídterv-pályázatokon is sikeresen vett részt.
Jelentősebb tervezési munkái[szerkesztés]
- a dunaföldvári Duna-híd (1950, teljes rekonstrukció: 2000-2001)
- a bajai Duna-híd (a rekonstrukciója is)
- a szekszárdi Duna-híd
- a hárosi Duna-híd
- a lágymányosi Duna-híd
- a budapesti Erzsébet híd
- a budapesti Árpád híd
- az esztergomi Mária Valéria híd
- a kisari Tisza-híd
- a záhonyi Tisza-híd
- a tokaji Tisza-híd
- a szolnoki Tisza-híd
- az új szegedi Tisza-híd
- a barcsi Dráva-híd
- a heluáni Nílus-híd
- az athéni közúti felüljáró
- közúti-vasúti híd a vietnámi Duong folyón
- a bácskapalánkai Duna-híd
- a bezdáni Duna-híd
- a szendrői Duna-híd és felüljáró
- a szabácsi Száva-híd
- a loznicai Drina-híd
- az újvidéki ferdekábeles Duna-híd
Az ő vezetésével készültek ajánlati tervek a Német Demokratikus Köztársaságba, Egyiptomba az asszuáni Nílus-hídra, Törökországba az isztambuli Aranyszarv-öböl feletti hídra és Ecuadorba közúti hidakra. Részt vett a Kőröshegyi völgyhíd tanulmányainak és építésiterv-változatainak kidolgozásában.
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- Munka Érdemérem (1962)
- Munka Érdemrend bronz fokozata (1964)
- Eötvös Loránd-díj (1984)
- Széchenyi-díj (1997)
- Millearium Aureum - Aranymérföldkő Plakett (2001)[2]
- Építőipari Nívódíj (2004)[3]
- a Közúti Szakemberekért Alapítvány Életmű díja (2004)[4]
- Az év hidásza (2005)
- gyémántdiploma (2009)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Függelék. In Gáli Imre, Hajós Bence, Jójárt János, Rigó Mihály, Tóth Ernő: Hidak Csongrád megyében. Szerkesztette: Tóth Ernő. Lektorálta: Träger Herbert. Szeged: Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. 2003. ISBN 963-21-0501-X Hozzáférés: 2017. május 26. (HTM) Megjelent Szegeden, a 44. Hídmérnöki Konferencia (2003. július 2–4.) alkalmából
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Építőipari Nívódíj. budapestiepiteszkamara.hu. (magyarul) Budapest: Budapesti Építész Kamara (2004) (Hozzáférés: 2017. május 26.) (PHP)[halott link]
- ↑ Életműdíjasok: Az alapítvány által Életmű-díjjal elismert idős szakemberek. kozutialapitvany.hu. (magyarul) Budapest: Közúti Szakemberekért Alapítvány (Hozzáférés: 2017. május 26.) (HTML) arch
Források[szerkesztés]
- Mátyássy László: Dr. Knebel Jenő (1927–2016). (magyarul) Vasbetonépítés, XVIII. évf. 3. sz. (2016) 71. o. ISSN 1419-6441 Hozzáférés: 2017. május 26. ISSN 1586-0361 (online), (PDF)