Knarr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A knarr egy modelje

A knarr egy középkori északi kereskedőhajó, leghíresebb használói a vikingek voltak. A knarr ugyanazzal a klinkerpalánk építési móddal készült, mint a hosszúhajó, a karve, és a faering.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A knarr név a vikingek által használt északi germán nyelven hosszú tengeri útra épült hajót jelentett. Szállításra használták, szélesebb, mélyebb és rövidebb volt mint egy hosszúhajó, kevesebb ember több terhet tudott rajta szállítani. A hossza kb. 16 méter, szélessége 4,5 méter volt, terhelhetősége elérte a 24 tonnát. Elsősorban gyapjút, faanyagot, búzát, szőrmét, nyersbőrt, páncélt, szolgákat, mézet és fegyvereket szállítottak rajta. Ellátóhajóként is szolgált, mikor is ennivalót, innivalót, fegyvereket és páncélokat szállított a harcosoknak és a kereskedőknek a Balti-tengeren, Földközi-tengeren, és más vizeken. Rutinszerűen szelték át az Északi-Atlanti-óceánt birkákat és lovakat szállítva Izland, Grönland és Észak-Amerika viking településeire, árut a Brit-szigetek, a kontinentális Európa és (valószínűleg) a Közel-Kelet kereskedelmi telepeire.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Knarr című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.