Király György (várkapitány)
Király György (1527[1] - Nagyvárad, 1598. október 24.) váradi főkapitány 1596-tól haláláig.
Élete[szerkesztés]
Egyszerű sorból származott. 1594-ben Váradnál,[2] 1595-ben Arad és Zaránd vármegyében harcolt a törökök ellen.[3] Tisztségeit katonai érdemeiért kapta:[4] 1587 és 1588 között a váradi vár alkapitánya, 1588 és 1589 között Bihar vármegye alispánja, 1596 és 1598 között váradi főkapitány volt.[5]
1597-ben amikor Báthory Zsigmond jezsuitákat akart telepíteni Váradra, a város tiltakozott ez ellen. Feltehetőleg Király György is a tiltakozók pártján állt, mert a fejedelem éles hangú levelet írt neki: „Te pedig, Király György uram, felnyisd a szemedet, meglásd, mit cselekszel, ki előttök vagy a szolgáló rendnek, szájokon tartsd őket, jövendő háborúságra semmi okot ne adjatok, se protestációkkal ne fenyegessetek senkit, se egybegyűléstekkel, közönséges magatok tudatlan, balgatag felfuvalkodástokból hitet ne igazgassatok; mert valaki légyen kezdője, vagy kapitány, vagy lovász, vagy pap, vagy secaris [világi], egy istrángszálat meg nem kímélek tőle.”[6] A város 1598 tavaszán erőszakkal fordult az akarata ellenére betelepített szerzetesek ellen; Király György szóban ugyan megtiltotta a rombolást, de nem avatkozott közbe.[7]
Nagyvárad ostroma (1598) és halála[szerkesztés]
,,A hős Király György szörnyű fegyverével, hatalmas hangjával vezette seregét a halált megvetve rohanó törökökre; pusztulás járt a nyomában mindenütt és mikor a Csonka bástyán már ki akarta tűzni a török a félholdat diadaljelül, ádáz dühvel rohant reájuk és leszórta őket a falakról. A végzet nem engedte, hogy örvendjen diadalának; gyilkos golyó találta el, és sebeibe október 24-én belehalt."[8]
Családja[szerkesztés]
A Szathmáry-Király család első ismert őse. Albert nevű fia a mezőkeresztesi csatában az erdélyi csapatok parancsnoka volt, és Szatmár városát védte sikerrel a törökök ostroma ellen.[9][1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zsíros Sándor: Minek nevezzelek? Zsolcai Hírmondó, II. évf. 3. sz. (1991. február 9.)
- ↑ T. Orgona Angelika: A Göncruszkai Kornisok: Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k. –1648). doktori.btk.elte.hu (2007) 62. o. (Hozzáférés: 2022. június 30.) [doktori disszertáció]
- ↑ Márki Sándor: A tizenöt éves török háború történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, VII. évf. (1894)
- ↑ Juhász Krisztina: Bocskai István váradi főkapitánysága (1592-1598) levelezése tükrében. In Tanulmányok a magyar történelemből a kora újkortól a legújabb korig II. (hely nélkül): Egyesület Közép-Európa kutatására. 2015. ISBN 978-963-89724-1-5
- ↑ Csorba Noémi: Egy partiumi nemesasszony, Petneházyné Király Anna életútja. In Hallgatói műhelytanulmányok. 2012.
- ↑ Báthory Zsigmond Király Györgynek és a nagyváradi várőrségnek, 1597. június 2. In Régi magyar levelestár : XVI-XVII. század. Tolnai Gábor irányításával válogatta, sajtó alá rendezte, bevezette és a jegyzeteket összeállította Hargittay Emil. Budapest: Magvető. 1981.
- ↑ Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (Adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez. Egyháztörténei Szemle, VIII. évf. 2. sz. (1997)
- ↑ Dús László: Nagyvárad története. In Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu. Budapest: Arcanum. 2004. ISBN 963 9374 91 1
- ↑ Szathmáry-Király. In Kempelen Béla: Magyar nemes családok.
Források[szerkesztés]
- Balás Margit: A váradi kapitányság története. Nagyvárad: Láng József. 1917.
- Rácz Balázs Viktor: A váradi kapitányok szerepe a jogszolgáltatásban, különös tekintettel a cirkálásra. www.academia.edu (2021. május 20.)
.svg){kind=small}