Keserű pókhálósgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keserű pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius infractus
(Pers.) Fr. (1838)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keserű pókhálósgomba témájú médiaállományokat és Keserű pókhálósgomba témájú kategóriát.

A keserű pókhálósgomba (Cortinarius infractus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos- és fenyőerdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A keserű pókhálósgomba kalapja 4-10 cm széles, alakja fiatalon félgömbös, majd domborúvá, széles domborúvá, néha majdnem lapossá terül ki. Néha tompán púpos. Széle kezdetben begöngyölt, később kiegyenesedik. Felszíne esős időben nyálkás, sugarasan benőtten szálas, különösen a széle felé. Színe szürkésolív, idősen sötét okkerbarna.

Húsa a közepén vastag, szélén elvékonyodó; színe piszkosfehéres, a tönknél esetleg ibolyás árnyalattal. Szaga gyenge, íze keserű.

Lemezei sűrűk, tönkhöz nőttek vagy foggal lefutók, a féllemezek száma kevés. Színük szürkésolív, később barnás, olívbarnás.

Tönkje 5-7 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, vaskos, a tövénél bunkósan kiszélesedhet. Felszíne hosszában szálas. Színe fehéres, olívbarnás, barnás elszíneződéssel. Fiatalon pókhálószerű velum (fátyol) köti össze a tönköt a kalap szélével; ennek maradványai esetenként később is láthatók.

Spórapora okkerbarna. Spórája gömbölyded vagy csepp alakú, rücskös, mérete 6,5-8 x 5,5-7 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A Phlegmacium alnemzetség más fajai téveszthető össze, nehéz az elkülönítése. Elkülönítő bélyegei a szürkésolív kalap és a nagyon keserű hús.

A keserű pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Lombos- és fenyőerdőkben található meg, inkább a hegyvidékeken. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]