Kemény Armand
| Kemény Armand | |
| Született | 1914. november 6.[1] Taktaharkány[1] |
| Elhunyt | 1973. november 29. (59 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | állatorvos |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1952–1972) |
| Iskolái | Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Kar (–1936) |
| Sírhelye |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kemény Armand Alfonz Károly (Taktaharkány, 1914. november 6.[3] – Budapest, 1973. november 29.) az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az állatorvostudományok kandidátusa (1953), a korszerű állatorvosi élettan, biokémia és radiobiológia megszervezője és fáradhatatlan művelője, az első állatorvosi élettan tankönyv szerzője, a Magyar Élettani Társaság elnökségének és vezetőségének tagja, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetőségének tagja, a Munka Érdemrend (1956) kitüntetés tulajdonosa.[4]
Életpályája[szerkesztés]
1932-ben érettségizett a Békési Reálgimnáziumban. 1936-ban diplomázott a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztályán, állatorvosi oklevelet kapott. 1937–1941 között Jármai Károly (1887–1941) tanársegéde volt az József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztály Kórbonctani Tanszékén. 1939-ben állatorvosi doktori oklevelet szerzett. 1942–1944 között az újvidéki Kamendin Szérumtermelő Intézet kutatóbiológusa volt. 1944–1947 között – a II. világháborúban – frontszolgálatot teljesített; a Szovjetunióban hadifogságban volt. 1947–1951 között a Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet Biológiai Osztályának vezetője volt. 1952–1972 között az Állatorvosi Főiskola, illetve Egyetem Élettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 1953–1957 között a Főiskola igazgatóhelyettese, 1966–1969 között az ÁOTE tudományos rektorhelyettese volt. 1966-tól a Magyar Élettani Társaság vezetőségi tagja volt. 1968-tól a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának vezetőségi tagja volt. 1969-től a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetőségi tagja volt.
Fontos eredményeket ért el az állatorvosi élettan, főleg a háziállatok anyagcsere- és energiaforgalmának vizsgálatában. Foglalkozott a tyúkok daganatkeltő vírusaival, antibiotikum-kutatásokkal, kórtani kérdésekkel. Számos közleménye jelent meg.
Hamvait a Farkasréti temető urnafülkéjében helyezték el. 1982-ben, felesége családjának, a Potsubay családnak, az érdi temetőben lévő sírjában helyezték el.
Családja[szerkesztés]
Szülei Kemény Armand uradalmi számtartó és Keményfy Vilma (?-1918) voltak.[5] 1949-ben, Budapesten házasságot kötött Potsubay Veronika gyógyszerésszel. Két fiuk született: Gábor (1950–) és András (1953–).
Művei[szerkesztés]
- Adatok a hazai tyúksarcomákhoz (A Magyar Pathológusok Társasága 1939. évi füzete; Budapest, 1939)
- Egy új, átoltható tyúksarcoma (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1939)
- A tyúkerythroleukosis kórokozójával végzett fertőzési kísérletek embryonált pulykatojásokon (Jármai Károllyal). – Lymphosarcomatosis sertésben. (Állatorvosi Lapok, 1940)
- Az antibioticum-kutatásról (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
- Libák fertőző sinusitise (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951; franciául: Sinusite infectieuse des oies. Acta Veterinaria, 1951)
- Pavlov tudományos munkásságának vázlatos jellemzése (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
- Az újszülött és szopós malacok halandóságával összefüggő néhány időszerű kórélettani kérdésről. – Vizsgálatok éhező újszülött és szopós malacokon, különös tekintettel a szénhidrát-anyagcserére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
- A radioaktív izotópok alkalmazása a kísérletes orvostudomány és az állategészségügy néhány területén (Pethes Györggyel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
- Élettan (Főiskolai jegyzetek; Budapest, 1957; utánnyomások: 1958–1965)
- Biokémiai és élettani gyakorlatok állatorvostan-hallgatók számára. Összeállította: Pethes Györggyel; Budapest, 1957; utánnyomások: 1958–1965)
- A vér anorganikus foszfor és difoszfoglicerinsav tartalmának változása hypothermiában, a postnatalis élet kezdetén (Kutas Ferenccel és Stützel Máriával. (Kísérletes Orvostudomány, 1957; angolul: Changes in the Organic Phosphorous and Diphosphoglycerate Content of Blood during Hypothermia at the Beginning Stage of Postnatal Life. Acta Veterinaria, 1957)
- Sugárzó izotópok alkalmazása az állatélettanban (Pethes Györggyel; Agrokémia és Talajtan, 1957)
- A fiatal állatok élettani válaszai egyes pathophysiologiai állapotokban – éhezés, hypothermia, anoxia, asphysia (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
- A jódfelvételt befolyásoló tényezők tanulmányozása baromfiakon J-131 segítségével (Állattenyésztés, 1959)
- Az izotópkutatás megindítása az Állatorvostudományi Főiskolán (Felsőoktatási Szemle, 1959)
- Tanulmányok a pajzsmirigy működésére vonatkozóan J-131 izotóppal. 1–5. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959–1964)
- Kosztojanc, Hacsatur Szergejevics: Az összehasonlító élettan alapjai. I–II. kötet. Egyetemi tankönyv. A magyar kiadást szerkesztette: Kemény Armand (Budapest, 1961)
- Az „Élettan” című tantárgy oktatása az Állatorvos-tudományi Főiskolán, különös tekintettel a világnézeti nevelésre (Felsőoktatási Szemle, 1962)
- Az állati eredetű fehérjepótlás alfa-aminovajsavval brojlercsirkék takarmányozásában (Boldizsár Harrisonnal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1964; angolul: Acta Veterinaria, 1965)
- Az Élettani Tanszék fejlődése az elmúlt húsz évben (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
- Élettan állatorvostan-hallgatók és állatorvosok számára. Egyetemi tankönyv. Illusztrálta: Bánffyné Skublich Ida; Budapest, 1966; 2. átdolgozott kiadás: 1974)
- Az emésztés élettani sajátosságai szopós és növendék korban (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
- A tojáshéjképződés hatása a sav–bázis egyensúlyra tojó tyúkokban (Kutas Ferenccel és Lencsés Györggyel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1970; angolul: Studies on the Influence of Egg Shell Formation on the Acid–Base Balance of the Laying Hen. Acta Veterinaria, 1970)
- Keveréktakarmányok aminosav-kiegészítésének elbírálása. – A malacok éhezési tünetcsoportjának oktana és kórélettani elemzése (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Díjai[szerkesztés]
- a Felsôoktatás Kiváló Dolgozója (1953)
- a Kiváló Dolgozó kitüntetés (1956)
- a Munka Érdemrend bronz fokozata (1956)
Emlékezete[szerkesztés]
Születésének 75. évfordulóján, szülőházán, Taktaharkányban emléktáblát helyeztek el 1989. november 6-án.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születése bejegyezve a taktaharkányi állami születési akv. 114/1914. folyószám alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 3698/1973. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- http://konyvtar.univet.hu/sirok/node74.html
- http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/662/KemenyArmand.pdf
- http://www.agrarlapok.hu/sites/default/files/mal_2014_12.pdf Archiválva 2021. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Keresztény magyar közéleti almanach. 4. kötet: Délvidék. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1944.
- Kemény Armand (Magyar Állatorvos Lapja, 1974. 2. sz.).
- Halálhír (Népszabadság, 1973. dec. 2.)
- Domán Imre: Jármai Károly és Kemény Armand professzorok portréjához (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
- Pethes György: Emléktábla-avatás Kemény Armand professzor születésének 75. évfordulóján (Magyar Állatorvosok Lapja, 1990 és Phylaxia Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények, 1990)
- Megemlékezések Kemény Armand professzorról (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai (Budapest, 2007)
- Fehér György: Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. 1787–2007. (3. átdolgozott és bővített kiadás: 2007)
- Kutas Ferenc: Emlékezés Kemény Armand születésének 100. évfordulójára (Magyar Állatorvosok Lapja, 2014).