Katicavirág
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||
| Nigella arvensis L. 1753 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Katicavirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Katicavirág témájú médiaállományokat és Katicavirág témájú kategóriát. |
A katicavirág vagy kandilla (Nigella) növénynemzetség a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozik.
Jellemzői
A nemzetséget egyéves, lágy szárú növények alkotják. Leveleik vékonyak, finoman sallangosak, csak ritkán osztatlanok.
Virágtakarójuk aktinomorf, öttagú, esetenként igen színes. A virágtakarón belül helyezkedik el az 5–8 vagy ennél is több, bonyolult felépítésű, néha nyeles mézfejtő levél (nektáriumlevél). A mézfejtők csúcsa két részből áll: a felső rész fedi az alsót, a két karéjú, gyakran színes keresztcsíkokkal sávozott alsó részen pedig a karéjok alapjánál található kiöblösödésben képződik a nektár. A katicavirágok termőtájára az jellemző, hogy a termőlevelek több rekeszre osztják a magházat. Vitatott, hogy arról van-e szó, mint egyes zárvatermők termésénél, hogy a termőlevelek összenőttek, vagy csupán arról, hogy a termőlevelek a virág tengelyéhez nőttek.[1]
A katicavirágok a Mediterráneumban őshonosak.
Fajok
Az alábbi lista a The Plant List és a Tropicos adatbázisának[2][3] felhasználásával készült:
- Nigella arvensis L. – mezei katicavirág[4]
- Nigella carpatha Strid
- Nigella damascena L. – borzaskata
- Nigella degenii Vierh. – Degen-katicavirág[4]
- Nigella desert Boiss.
- Nigella doerfleri Vierh.
- Nigella elata Boiss.
- Nigella fumariifola Kotschy
- Nigella hispanica L. – spanyol katicavirág[4]
- Nigella latisecta P.H.Davis
- Nigella nigellastrum (L.) Willk.
- Nigella orientalis L. – sárga katicavirág[4]
- Nigella oxypetala Boiss.
- Nigella papillosa G.López
- Nigella sativa L. - kerti katicavirág
- Nigella segetalis M.Bieb.
- Nigella stricta Strid
- Nigella unguicularis (Poir.) Spenn.
Galéria
 |
 |
 |
Források
- ↑ Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 314. o.
- ↑ Nigella. The Plant List (2013). Version 1.1. (a The Plant List adatbázisának 1.1-es verziója a www.theplantlist.org honlapon). (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden (2013. szeptember) (Hozzáférés: 2014. március 22.)
- ↑ A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
- ↑ a b c d Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 135., 138., 435. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 314. o.
