Kék levelibéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kék levelibéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Pelodryadidae
Alcsalád: Pelodryadinae]
Nem: Ranoidea
Faj: R. caerulea
Tudományos név
Ranoidea caerulea
(White, 1790)
Szinonimák
Szinonímák
  • Rana Caerulea White, 1790
  • Rana austrasiae Schneider, 1799
  • Rana coerulea — Daudin, 1802
  • Hyla cyanea Daudin, 1803
  • Hyla coerulea — Oken, 1816
  • Calamita cyaneaFitzinger, 1826
  • Calamites coerulea — Wagler, 1830
  • Calamites cyaneus — Wagler, 1830
  • Hyla (Calamites) cyaneus — Fitzinger, 1843
  • Pelodryas caeruleus — Günther, 1859
  • Calamita cyanea — Fitzinger, 1861
  • Pelodryas coeruleus — Günther, 1863
  • Pelodryas caerulea — Peters and Doria, 1878
  • Hyla caerulea — Boulenger, 1882
  • Hyla irrorata De Vis, 1884
  • Pelodryas caerulea — Boettger, 1900
  • Hyla coerulea — Gadow, 1901
  • Hyla caerulea caerulea — Copland, 1957
  • Litoria caerulea — Tyler, 1971
  • Litoria irrorata — Tyler, 1971
  • Pelodryas irrorata — Wells and Wellington, 1985
  • Pelodryas caeruleaSavage, 1986
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék levelibéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék levelibéka témájú médiaállományokat és Kék levelibéka témájú kategóriát.

A kék levelibéka, más néven ausztrál levelibéka (Ranoidea caerulea) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe, a Pelodryadidae családba, azon belül a Pelodryadinae alcsaládba tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Új-Guinea és Észak-Ausztrália trópusi esőerdeiben és szárazabb területein egyaránt előfordul, gyakori a településeken is. Szelídsége révén világszerte elterjedt, kedvelt terráriumi állat. Fogságból szökött, majd meghonosodott és szabadon élő populációi vannak Új-Zélandon és az Egyesült Államok egyes déli államaiban, főként Floridában.

Megjelenése[szerkesztés]

A nőstények nagyobbak a hímeknél. Színét a sötétbarnától a zöldeskékig képes változtatni, a környezettől függően. A többi levelibékához hasonlóan tapadókorongjai vannak.

Életmódja[szerkesztés]

A nedves időben laza és redőzött bőre révén rengeteg vizet képes felvenni. Egyes feltételezések szerint a vízfelvétel mértékének szabályozása révén képes változtatni a testhőmérsékletét. A szárazabb időszakokat az iszapba beásva vészeli át. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is képes elejteni. Éjszaka és nappal egyaránt aktívak lehetnek.

Felfedezték, hogy a bőrmirigyei által termelt vegyületek közül soknak orvosi jelentősége van: antibakteriális, vírusölő és vérnyomáscsökkentő hatásúak.

Szaporodása[szerkesztés]

A nedves időszak beköszöntével kezdődik a párzási időszak. Ekkor magas nedvességtartalmú területeket keresnek fel, például víztartályokat és csatornahálózatokat.

A párzási időszakban hímek ujján egy fekete párna képződik, amely a nőstények megragadását segíti elő. A hímek harsogó, ugatásszerű hangokkal hívják fel magukra a figyelmet. Az 1,1-1,4 mm átmérőjű peték a vízben termékenyülnek meg, majd lesüllyednek a fenékre. Az ebihalak 1-3 nap múlva kelnek ki, a metamorfózis 2-3 hét alatt játszódik le. Ivaréretté kétéves korukban válnak.

Források[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]