Kék levelibéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kék levelibéka
Caerulea cropped(2).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Levelibéka-félék (Hylidae)
Alcsalád: Pelodryadinae
Nem: Litoria
Faj: L. caerulea
Tudományos név
Litoria caerulea
(White, 1790)
Elterjedés
Litoria caerulea distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kék levelibéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék levelibéka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék levelibéka témájú kategóriát.

Litoria caerulea - Darwin NT.jpg

A kék levelibéka (Litoria caerulea) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-Guinea és Észak-Ausztrália trópusi esőerdeiben és szárazabb területein egyaránt előfordul, gyakori a településeken is. Szelídsége révén világszerte elterjedt, kedvelt terráriumi állat. Fogságból szökött, majd meghonosodott és szabadon élő populációi vannak Új-Zélandon és az Egyesült Államok egyes déli államaiban, főként Floridában.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények nagyobbak a hímeknél. Színét a sötétbarnától a zöldeskékig képes változtatni, a környezettől függően. A többi levelibékához hasonlóan tapadókorongjai vannak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nedves időben laza és redőzött bőre révén rengeteg vizet képes felvenni. Egyes feltételezések szerint a vízfelvétel mértékének szabályozása révén képes változtatni a testhőmérsékletét. A szárazabb időszakokat az iszapba beásva vészeli át. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is képes elejteni. Éjszaka és nappal egyaránt aktívak lehetnek.

Felfedezték, hogy a bőrmirigyei által termelt vegyületek közül soknak orvosi jelentősége van: antibakteriális, vírusölő és vérnyomáscsökkentő hatásúak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nedves időszak beköszöntével kezdődik a párzási időszak. Ekkor magas nedvességtartalmú területeket keresnek fel, például víztartályokat és csatornahálózatokat.

A párzási időszakban hímek ujján egy fekete párna képződik, amely a nőstények megragadását segíti elő. A hímek harsogó, ugatásszerű hangokkal hívják fel magukra a figyelmet. A 1,1-1,4 mm átmérőjű peték a vízben termékenyülnek meg, majd lesüllyednek a fenékre. Az ebihalak 1-3 nap múlva kelnek ki, a metamorfózis 2-3 hét alatt játszódik le. Ivaréretté két éves korukban válnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]