Ugrás a tartalomhoz

Józsefvárosi Színház

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Józsefvárosi Színház többször éledt újjá Józsefvárosban, a Kálvária tér 6. szám[m 1] alatt. Ezen a néven 1933–1949 és 1978–1991 között működött. Az épület színházként először 1913-ban nyitotta meg kapuit, 2014 óta a Turay Ida Színház működik benne.

Története

[szerkesztés]

1913. augusztus 13-án az ekkor még Baross utca 127. szám alatt Józsefvárosi Színpad néven nyílt meg Micsei F. György igazgatása alatt, de hamar megszűnt és még abban az évben mozi lett a helyén.

Józsefvárosi Színház (1933–1949)

[szerkesztés]

Újra színház 1933 őszétől működött a helyiségben, az operettszerző Erdélyi Mihály igazgatása alatt, aki egy 548 férőhelyes színházzá alakította át a termet. Főleg népszerű operetteket,[m 2] a gyerekeknek pedig meseoperettet játszottak. 1948-ban Kárpáti Pál lett az igazgató, de a színházat 1949-ben államosították.

Az államosítás után

[szerkesztés]

A színházak államosításával egyidejűleg létrehozott Bányász Színház társulatának igazgatója Horváth Ferenc volt. Feladatául a bányavidékek színházi igényeinek ellátását jelölték meg. Első bemutatóját 1949. október 5-én Salgótarjánban tartotta, budapesti előadásainak helyszíne pedig az egykori Józsefvárosi Színház épülete volt. Műsorán prózai előadások és operettek is szerepeltek. 1950 őszén Honvéd Színház néven újjá alakult és új helyre költözött. E rövid időszakból Makláry Zoltán, Mészáros Ági, Sarlai Imre nevét őrzik a színlapok.[1][2]

Amikor 1954. január 1-én megalakult az Országos Cirkusz Vállalat (OCI), a FÖNI utóda, ami keretébe tartozott a Fővárosi Nagycirkusz és a Kamara Varieté is, átalakították a régi Józsefvárosi Színház Kálvária téri helyiségét, ahol a szintén a kezelésében működő látványos kabaré-varieté műsort játszó Budapest Varieté 1954 márciusától játszott. Sikereiben nagy része volt az OCI vezetőjének, az író, költő, zeneszerző Szenes Ivánnak, és Karádi Béla rendezőnek. A kabarészínészek legjava lépett fel a Budapest Varieté műsoraiban. Az új kulturális intézmény egyik fontos célja az volt, hogy korszerűbbé és nívósabbá tegye a cirkuszok és varieték műsorát. A Budapest Varieté műsorában nagyobb teret kapott a látványosság, erősödött a karikatúra és a humor. A Budapest Varieté 1960 decemberében szűnt meg.[3][4]

1962-ben a Déryné Színház otthona lett.

Bővebben: Állami Déryné Színház

Újra Józsefvárosi Színház (1978–1991)

[szerkesztés]

1978-tól a Népszínház kamaraszínháza a Józsefvárosi Színház, mint tagozat és utazó társulatainak játszóhelyeként alakult újjá a színház.[5] 1982-re a színház vezetői azt határozták el, hogy Józsefváros egyetlen színháza elsősorban az igényes, nívós szórakoztatás színpada legyen. Ezért műsorán a zenés-, bűnügyi (John Boynton Priestley: Veszélyes forduló) és vígjátékok szerepeltek.

1983-tól Józsefvárosi Színház néven az átalakult Népszínház bázisszínháza lett.[6]

Bővebben: Budapesti Kamaraszínház#Népszínház korszak

A rendszerváltás után

[szerkesztés]

1991-ben a Népszínház teljesen átalakult és Budapesti Kamaraszínház néven folytatta tovább működését. A Józsefvárosi Színház társulata más társulatokkal közösen léptek fel ezután, félig befogadószínházként, mely funkció avatása Eszenyi Enikő Leonce és Léna című első rendezésének bemutatása volt.[7]

Bővebben: Budapesti Kamaraszínház
Bővebben: Ruttkai Éva Színház
Bővebben: Turay Ida Színház

Az épületben működő színházak

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 1957-1991 között Kulich Gyula tér[9]
  2. ↑ Kálmán Imre (A csárdáskirálynő, Ördöglovas), Fényes Szabolcs (Maya), Eisemann Mihály (Csókos asszony, Zsákbamacska), Erdélyi Mihály (Lehullott a rezgő nyárfa, Aranysárga falevél), ifj. J. Strauss (A denevér, A cigánybáró)

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bányász Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  2. ↑ Honvéd Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  3. ↑ a b Budapesti Varieté Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  4. ↑ Alpár Ágnes: A kabaré - A fővárosi kabarék műsora, 1945-1980 (297-298., 307. oldal), library.hungaricana.hu, MSZI, Budapest, 1981.
  5. ↑ L.Z.: Kilenc szeptemberi bemutató Színház a Józsefvárosban, library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 22. évfolyam, 216. szám - 1978. szeptember 13.
  6. ↑ Takács István: Átmenetek (4. oldal), library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 27. évfolyam, 12. szám - 1983. január 15.
  7. ↑ Metz Katalin: Színházkeresztelők és stílusjátékok - budapesti színházi levél, Új Szó 44. évfolyam, 116. szám, library.hungaricana.hu - 1991. május 20.
  8. ↑ Állami Déryné Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  9. ↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület 2653_20120927_nyilt_ules_hatarozat (pdf), 6. oldal Napirend 3. pontja 1.5.9. 2012. szeptember 27.
  10. ↑ Népszínház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  11. ↑ Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 3/3. kötet (58269-62264. tétel, 1990) (139. oldal), library.hungaricana.hu
  12. ↑ Budapesti Kamaraszínház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  13. ↑ Városi Színház Nonprofit Kft. Befogadó Színházi Program Archiválva 2013. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, HátsóKapu, 2013
  14. ↑ Varga Júlia: Végjáték a Városi Színházban: Repülnek?; Magyar Narancs 2002/50. (12. 12.)
  15. ↑ Ruttkai Éva Színház: kálvária után a Kálvárián Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Pepita Magazin
  16. ↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Előterjesztés a Városi Színház bérbeadására 2009. április
  17. ↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat: Beszámoló - 13. oldal, 204/2009. (V. 20.) határozat
  18. ↑ 3582_20131204_javaslat_a_Budapest_VIII.pdf, jozsefvaros.hu - 2013. december 4.
  19. ↑ Színházunkról Archiválva 2017. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, regi.turayidaszinhaz.hu - 2014. augusztus 18.
  20. ↑ Jegyzőkönyv a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal III. emelet 300-as tárgyalójában megtartott 1. rendes üléséről (32. oldal), jozsefvaros.hu - 2014. február 14.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Józsefvárosi_Színház&oldid=25217719”