Johann Lukas Schönlein
| Johann Lukas Schönlein | |
 | |
| Született | 1793. november 30.[1][2][3][4][5] Bamberg[6] |
| Elhunyt | 1864. január 23. (70 évesen)[1][2][3][5][7] Bamberg[8] |
| Állampolgársága | Bajor Királyság |
| Házastársa | Therese Schönlein |
| Gyermekei | Philipp Schönlein |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | A művészetek és a tudományok érdemrendje |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Lukas Schönlein témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Lukas Schönlein (Bamberg, 1793. november 30. – Bamberg, 1864. január 23.) német orvos, patológus, orvostörténész és paleobotanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „ Schönl”.
Élete[szerkesztés]
1817-ben a Würzburgi Egyetemen habilitált és egyetemi magántanár lett, 1820-ban ugyanott tanár, majd 1824-ben az ottani Julius-kórház vezető orvosa lett. 1833-ban politikai okoknál fogva Svájcba menekült és tanár, majd igazgató lett a zürichi orvosi klinikán. 1839-ben tanár és igazgató volt a berlini Charité orvosi klinikáján; 1841-ben királyi udvari orvos, titkos főorvostanácsos és előadó tanácsos a minisztériumban. 1844-ben a Leopoldina tagjává választották.[9] 1858-ban Bambergbe nyugalomba vonult. Ő az orvostan természettudományi irányának egyik alapítója. Előadásainak kiadása: Klinische Vorträge im Charitékrankenhause zu Berlin, szerkeszti és kiadja de Güterbock (Berlin, 1842, 3. kiad. 1843-44.). Bambergben 1874. november 30-án leplezték le szobrát.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
- ↑ V. ö. Virchow, Gedächtnissrede auf Schönlein (Berlin, 1865); Rothlauf, Johann Lukas Schönlein in seinem Leben und Wirken geschildert (Bamberg, 1874).
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Schönlein, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
