Johann Albrich (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2020. június 16., 04:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Belső link módosítása)
Johann Albrich
Született1687. szeptember 1.
Brassó
Elhunyt1749. december 23. (62 évesen)
Brassó
Foglalkozásaorvos, levéltáros
SablonWikidataSegítség

Johann Albrich, magyaros írásmóddal Albrich János (Brassó, 1687. szeptember 1. – Brassó, 1749. december 23.) orvos, a császári természettudományi társaság tagja.

Élete

Johann Albrich tanár fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte el. Ezután 1706-ban a hallei egyetemre ment, utána a leideni egyetemen folytatta tanulmányait, és 1709. december 23-án az Utrechti Egyetemen orvosdoktorrá lett. ''Dissertatio de haemorrhagiis ingenere című disszertációja 1709-ben jelent meg. 1711-ben visszatért szülővárosába, ahol 1715-ben városi orvossá nevezték ki. Feleségül vette Georg Drauth városbíró lányát, és mindhalálig megmaradt a városi orvosi tisztségben, emellett egyházi kurátorrá és a városi tanács tagjává választották.

Leltározta a brassói levéltárat; az eredeti dokumentumokból összegyűjtötte és rendszerezte a Brassó városára és a Barcaságra vonatkozó privilégiumokat, és a legfontosabbakat fiatal jogászokkal és teológusokkal lemásoltatta. Az így összeállított Palladium Coronense seu Thesaurus Litterarum Donationalium, Statuoriarum, Introductoriarum, Relatoriarum, Reambulatoriarum, Privilegialium, Confirmatoriarum, Adjudicatoriarum, Emptionalium, Venditionalium, Impignoratoriarum, Contractualium, Transactionalium, Vectigalium etc. a divis Regibus Hungariae, nec non Principibus ac Wajvodis Transylv. etc. Civitati Coronensi, terraeque Barczna ob fidelia ejusdem servitia collatarum című írás példányait a városházán és az evangélikus gimnázium könyvtárában helyezte el.

Városi orvosi minőségében rá hárult a feladat, hogy az 1718 szeptemberében a Brassóban kitört pestisjárványt megfékezze. A járvány 1719 novemberéig tartott, és 4448 városlakót pusztított el. A városi tanács a járvány elől falura menekült, így az igazgatást egy direktórium vette át, amelynek Albrich is tagja lett. A pestisjárvány történetét Observationes de peste Barcensi praesertim Coronae saeviter a. 1718 et 1719 grassante címen írta meg. Ez a munkája – jóllehet Adam Chenot és sokan mások is használták, és Köleséri Sámuel a szerző nevének feltüntetése nélkül kivonatot közölt belőle – kéziratban maradt. Írását elküldte a hallei Johann Heinrich Schulz professzornak; feltehetőleg ez volt az alapja annak, hogy 1740. június 25-én a császári Leopoldinische Akademie für Naturwissenschaften tagjává fogadta.

Orvosi és pénzügyi munkái latinul jelentek meg 1709–1719 között. A Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum erdélyi szász evangélikus lelkészek latin krónika-kompilációja a 990–1699 közti évekre, melyet Albrich másolt le és látott el jegyzetekkel.

Források