Japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás olyan vakcina, amely védelmet nyújt a japán agyvelőgyulladás ellen.[1] Az oltóanyag 90% feletti hatékonyságú. Nem ismert pontosan, hogy milyen hosszú ideig tart a hatása, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékonysága idővel csökken. A vakcinát vagy izomba, vagy a bőr alá fecskendezik.[1]

Azokban az országokban, ahol a betegség problémát jelent, ajánlott a vakcinát az oltási rend részévé tenni. Az oltóanyag fajtájától függetlenül egy vagy két adagban adják be. Emlékeztető oltásra általában nincs szükség ott sem, ahol a betegség gyakori. AIDS-szel fertőzöttek és terhes nők esetében inaktivált vírusokat tartalmazó oltóanyagot kell beadni. Javasolt a betegséggel fertőzött területre utazó és ott a szabadban tartózkodni kívánó turisták beoltása.[1]

Az oltóanyag viszonylag biztonságos. Az oltás helyén fájdalom vagy bőrpír jelentkezhet. 2015-ben 15 különféle vakcina volt kapható, melyek között vannak rekombináns DNS-technológián alapulók, illetve gyengített vagy inaktív vírusokat tartalmazók egyaránt.[1]

A japán agyvelőgyulladás elleni védőoltást az 1930-as években kezdték el alkalmazni.[2]  Az oltóanyag szerepel az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereket tartalmazó listáján, amely az egészségügyi alapellátásban szükséges legfontosabb gyógyszereket sorolja fel.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d (2015. február 27.) „Japanese Encephalitis Vaccines: WHO position paper – February 2015.”. Wkly Epidemiol Rec 90 (9), 69–87. o. PMID 25726573.  
  2. (2008. április 25.) „Japanese encephalitis and vaccines: past and future prospects.”. Wiener klinische Wochenschrift 120 (19-20 Suppl 4), 15–9. o. PMID 19066766.  
  3. 19th WHO Model List of Essential Medicines (April 2015). WHO, 2015. április 1. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese encephalitis vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.