Jandl Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Steinbrück Ottó (vitalap | szerkesztései) 2016. február 2., 16:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete)
Jandl Lajos
Jandl Lajos arcképe a magyar országgyűlési almanachban
Jandl Lajos arcképe a magyar országgyűlési almanachban
Született1894. március 30.
Budapest
Elhunyt1974. június 15. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHőnich Ilona Veronika
SzüleiJandl Kálmán, Panovicz Ágnes
Foglalkozásaorvos, politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939 – 1941. szeptember 12.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1941. szeptember 12. – 1944)
SablonWikidataSegítség

Dr. Jandl Lajos Ferenc (Budapest, 1894.[m 1] március 30.Budapest, 1974. június 15.[1]) orvos, országgyűlési képviselő, a második világháború idején ellenálló.

Élete

Jandl Kálmán és Panovicz Ágnes fiaként született, római katolikus vallású. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát, majd kórházi, illetve klinikai szakorvosi képesítésének megszerzését követően Albertfalván kezdett praktizálni, és itt is telepedett le. Az 1930-as évek elején belépett a Magyar Nemzetiszocialista Földműves- és Munkáspártba, 1935-ben a gyönki választókerületben kisebbségben maradt. 1932. március 28-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Hőnich Ilona Veronikával, Hőnich Henrik és Beck Irén lányával.[2] A házasság 1938-ban felbontatott.[3] 1939-ben tamási választókerületében került be az országgyűlésbe. A második világháború idején fegyvereket szállított Jugoszláviából Magyarországra, emellett pedig embereket bujtatott, és partizánokat ápolt. További sorsa ismeretlen.

Megjegyzések

  1. Több forrásban, így az Országgyűlési almanachban, illetve a Keresztény magyar közéleti almanachban is - tévesen - 1897-et tüntetik fel a születés dátumául.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Ungvári Krisztián „A fegyveres ellenállás”. Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. január 13.)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.