JR East 209 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést B36Bot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. július 19., 02:03-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (javított infobox nem igényli ezeket a mértékegységet AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
JR East 209 sorozat
JR East 209
Általános adatok
GyártóJR East, Kawasaki Heavy Industries, Tokyu Car Corporation
Gyártásban1993
Darabszám1 046 db
Elődje103 series
Műszaki adatok
Nyomtávolság1 067 mm
Gyorsítás2,5 km/h/s vagy 3,3 km/h/s
Fékezés4,0 km/h/s (4,5 km/h/s vészfékkel)
Teljesítmény ismertetőjele1 520 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség110 km/h
Hossz20 000 mm
Szélesség2 870 mm
Üres tömeg255 t
Vonatbefolyásoló rendszerATS-P, ATS-SN, ATC, Digital ATC
Villamos vontatás
Áramnem1 500 V DC
Áramellátásfelsővezeték
A Wikimédia Commons tartalmaz JR East 209 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A JR East 209 sorozat egy könnyű japán villamosmotorvonat-sorozat volt. 1993-ban kezdte el gyártani a JR East. Összesen 1 046 kocsi készült, melyek 6-10 kocsis szerelvényekben közlekedtek. A sorozatot 2010-ben selejtezték.

Története[szerkesztés]

A Japán Államvasutak (JNR) 1987-es csődjét követően a vállalat romjain létrehozott új, regionális társaságok különböző eszközöket bevetve próbáltak gazdaságosan üzemelni. Kelet-Japánban (vasútilag idetartozik Tokió is) a JR East-nél azt a stratégiát találták ki, hogy nem vásárolni fogják az elővárosi szerelvényeiket, hanem - felhasználva saját járműjavítók kihasználatlan kapacitásait - kifejlesztenek egy új, könnyű motorvonat-típust, és önellátóak lesznek. Így született meg a 209-es sorozat.

A gyártás helyszínként a JR East saját, Niitsu-i járműjavítóját jelölték ki, ahol a cél a napi 1 kocsi gyártása volt. Mivel egy rendes tokiói városi-elővárosi vasúti szerelvény 10-15 kocsiból áll, kb. 2 hét alatt készült el egy szerelvény, így kiszámolták, hogy mintegy 20 év szükséges a teljes állomány lecseréléséhez. Mivel eleve könnyű motorvonatokban gondolkodtak, a 20 éves ciklus ideálisnak tűnt, hiszen a szokásoshoz képest fele akkora tömegű, fele akkora energiafogyasztású, és fele annyiba kerülő szerelvényeknek az élettartalma is feleakkora, tehát kb. 15-20 év lehet.

Könnyű motorvonatok kifejlesztésével és üzemeltetésével a világ más részein is foglalkoztak, de ezek nem voltak túl sikeres próbálkozások. A JR East viszont úgy gondolta, hogy megéri a könnyű motorvonatokra való átállás. A már sorolt kedvező üzemeltetési tapasztalatok mellett fontos a marketing érték is: minden vonalon max. 20 évente lecserélik a teljes gördülőállományt, és az utasok ezt meghálálják.

2010. január 24-én elbúcsúzott Tokió az első könnyű-motorvonat sorozatától, a 209-estől. Szinte hihetetlen, hogy a még ma is korszerű, 15 éves kocsikat kivonták a forgalomból, pedig ezt eleve így tervezték: ezeknek a járműveknek bizony csak ennyi az élettartamuk.

Helyüket a 209-esek többszörösen is továbbfejlesztett utódja, a JR E233 sorozat vette át, mely szintén egy könnyű motorvonat sorozat.

Technika[szerkesztés]

A járművek egyik sajátossága, hogy a 10 kocsis egységek egyik kocsija - 4 helyett - 6 oldalajtóval rendelkezik. Ebben is vannak ülések, csak sokkal kevesebb, és azokat is csak a reggeli csúcsidőszak végeztével lehet lehajtani, addig csak állóhelyek vannak ebben a kocsiban.

Felhasználásuk[szerkesztés]

A 209-es motorvonatok az alábbi viszonylatokon jártak selejtezésükig:

Jelenlegi használat[szerkesztés]

Korábbi felhasználás[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • JR全車両ハンドブック2006 (JR Rolling Stock Handbook 2006). Japan: Neko Publishing (2006) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:JR East 209
A Wikimédia Commons tartalmaz JR East 209 sorozat témájú médiaállományokat.