Israel Kamakawiwoʻole
| Israel Kamakawiwoʻole | |
| Fájl:Israel "IZ" Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole bust.jpg | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Israel Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole |
| Álnév | Iz |
| Született | 1959. május 20. Honolulu, Hawaii |
| Elhunyt | 1997. június 26. (38 évesen) Honolulu, Hawaii |
| Házastársa | Marlene Kamakawiwoʻole (1982–1997) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Pályafutás | |
| Műfajok | Hawaii, kortárs népzene, világzene, reggae |
| Aktív évek | 1976–1997 |
| Együttes | Makaha Sons of Ni'ihau |
| Hangszer | ukulele énekhang |
| Hang | tenor |
| Díjak | ECHO Awards (2011) |
| Tevékenység | |
| Kiadók | Mountain Apple Company |
 | |
| Israel Kamakawiwoʻole aláírása | |
| Israel Kamakawiwoʻole weboldala | |
| Együttesének weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Israel Kamakawiwoʻole témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Israel Kamakawiwoʻole (teljes nevén: Israel Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole; Honolulu, Hawaii, 1959. május 20. – Honolulu, Hawaii, 1997. június 26.) hawaii zenész és énekes. Hawaii meghatározó alakja volt, aki világhírnévre tett szert a mindig pozitív megnyilvánulásainak és gondolkodásmódjának köszönhetően.
Élete[szerkesztés]
Hawaii fővárosában, Honoluluban, Oahu szigetén született a Kuakini kórházban. A város Kaimuki nevű negyedében nőtt fel.
Zenei munkásságát, tisztán őslakos hawaii bennszülött származásából kifolyólag a hawaii függetlenség és szuverenitás irányította. 11 éves korában testvérével, Skippy-vel kezdett el zenélni, és később, miután tinédzserként elköltöztek Makahába, megalapították Makaha Sons of Ni'ihau nevű zenekarukat. 1982-ben testvére, Skippy 28 évesen meghalt szívinfarktusban. Ez, valamint édesanyja halála végigkísérte egész életében.
1982-ben, 23 évesen feleségül vette gyermekkori szerelmét, Marlene-t. Hamarosan megszületett gyermekük, Ceslieanne, „Wehi”.
Zenei karrier[szerkesztés]
1990-ben jelent meg első átütő sikerű szólóalbuma, amelynek címe Ka'ano. 1993-ban jelent meg a Facing Future album, amely meghozta számára az igazi világhírnevet. Ezen az albumon található meg számos olyan zenei alkotás, amely a mai napig egyedülálló hangzásvilágával és előadásmódjával páratlan tehetségről tanúskodik: Hawaiʻi 78, White Sandy Beach of Hawaiʻi, Maui Hawaiian Sup'pa Man, Kaulana Kawaiha, és a legnagyobb slágere a Somewhere Over the Rainbow/What a Wonderful World is. Utóbbi dal számtalan filmnek és reklámnak volt már betétdala.
1995-ben két politikai ihletésű dalt adott elő: ʻE Ala ʻE és Kaleohano. 1996-ban jelent meg utolsó albuma, az N Dis Life, amely szülőföldjén elnyerte az Év albuma címet.
Halála[szerkesztés]
Számtalan elismerést és díjat kapott mind szülőföldjén, mind pedig sok másik országban világszerte. A legutolsó díjátadóra már nem tudott elmenni, az ünnepséget kórházi ágyából figyelte tévén keresztül. 38 éves korában, 1997. június 26-án halt meg a hatalmas túlsúlya következtében kialakult légzőszervi elégtelenség miatt (343 kg társult a 188 cm-es magasságához, ami 97,2 testtömeg-indexet jelent).[1] Ravatalát a parlament épületében állították fel, ahol az első napon több mint 20 000 ember rótta le előtte a tiszteletét. Ő volt a harmadik ember Hawaii történelmében, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a parlament épülete adott helyet a ravatalának, és az egyetlen, aki közülük nem politikus volt (a másik két ember John A. Burns kormányzó, illetve Spark Matsunaga szenátor volt). Hamvait több ezer rajongója jelenlétében a Csendes-óceánba szórták 1997. július 12-én. Utolsó kívánsága szerint a temetésén nem sírtak, hanem mulattak az emberek.
Diszkográfia[szerkesztés]
|
Makaha Sons of Ni'ihau
|
Szólóalbumok
|
Források[szerkesztés]
- ↑ Kekoa Enomoto, Catherine. „'IZ' Will Always Be”, Honolulu Star-Bulletin, 1997. június 26.
