III. János klevei herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

III. János klevei herceg (1490. november 10.1538. vagy 1539. február 6.)

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem során csak III. (Békés) Jánosként ismert herceg, Mark grófja 1490. november 10-én született, a protestáns vallású II. János klevei herceg és Hessei Matilda hercegnő fiaként.

1509-ben nőül vette Jülich-Bergi Mária hercegnőt, IV. Vilmos jülich-bergi herceg és Brandenburgi Szibilla leányát, aki apja birtokainak, Jülich, Berg és Ravensbrück tartományoknak lett az örököse. János 1521-ben I. János herceg néven, felesége birtokának, az egyesített Jülich-Kleve-Berg tartománynak lett az uralkodója, 1528-ban pedig ő lett Ravensbrück ura is. Hercegi udvarára nagy befolyást gyakoroltak a híres humanista filozófus, Erasmus nézetei, aki a herceg későbbi veje, VIII. Henrik angol uralkodó barátjának, Morus Tamásnak volt a példaképe. János udvarában számos holland tudós és teológus is megfordult, sőt, a herceg még Erasmusszal is találkozott személyesen, aki alapvetően liberális nézeteket valló, mégis komoly gondolkodású ember volt.

A haladó szellemiségű herceg 1538/39. február 6-án hunyt el.

Utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jánosnak és hitvesének négy gyermeke született, három lány és egy fiú:

  • Szibilla (1512. január 12. – 1554. február 21.), János Frigyes szász választófejedelem felesége lett, akinek négy fiút szült.
  • Anna (1515. szeptember 22. – 1557. július 16.), VIII. Henrik angol király negyedik felesége. Gyermektelenül halt meg.
  • Vilmos (1516. július 28. – 1592. január 5.), apja örököse, I. Vilmosként Kleve hercege, V. Vilmosként anyja öröksége, Jülich-Berg ura. I. Ferdinánd magyar király leányát, Mária osztrák főhercegnőt vette nőül, akitől hét gyermeke született, öt lánya és két fia.
  • Amélia (1517. október 17. – 1586. március 1.), hajadonként és gyermektelenül halt meg.