Hűvös László
| Hűvös László | |
 | |
| Pályája elején, 1910-ben a Latham mellszoborral | |
| Született | 1883. július 3.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1972. április (88 évesen) New York |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Hűvös Kornél |
| Szülei | Hűvös József |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Botfai Hűvös László (Budapest, 1883. július 3.[2] – New York, 1972. április) szobrászművész, gyógyszerész, Hűvös József fia, Hűvös Kornél drámaíró és Hűvös Iván zeneszerző testvére.
Élete
Hűvös József (1848–1914) jogász, közlekedési szakember és Heller Mária (1848–1918) gyermekeként született izraelita vallású családban. Középiskolai tanulmányait a VIII. kerületi községi főreáliskolában végezte, ahol 1901-ben érettségizett.[3] A Budapesti Tudományegyetemen 1906. április 19-én szerezte meg gyógyszerészi oklevelét. 1912-ben patikaengedélyt kapott a budapesti Garay téren[4], s 1948-ig tulajdonolta az ott megnyílt Garay gyógyszertárat.
Festészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalannál, majd Ferenczy Istvánnál végezte. Ezt követően Münchenben tanult Bader Vilmosnál. 1909-ben áttért a szobrászatra. Zala György tanácsára Párizsba ment, ahol Rodin megnézte a szobrairól készült fényképeket és azt tanácsolta számára, hogy komolyabban foglalkozzon a szobrászattal. Az 1910-es évek elejétől szerepelt kiállításokon: 1910-ben a Grand Palais tárlatán állított ki nagy sikerrel, amelyet a Société des Artistes Français rendezett. Korának művészeti életében jelentős feltűnést váltott ki a Szent Kristófról mintázott szobra. 1913-ban visszatért Magyarországra, s ettől az időszaktól mint portrészobrász működött. A Beethoven és Puccini büsztjei az Operaház előcsarnokába kerültek.[5] 1946-ban az Egyesült Államokban telepedett le.[6] Művei közül több megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében, illetve Budapest több pontján.
Magánélete
Házastársa kunágotai Vajda Ilona (1886–1944), Vajda Lajos és Wallfisch Róza lánya, akit 1908. december 30-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[7] Felesége 1944. július 1-jén a Wesselényi utca 44. szám alatt öngyilkos lett.
Gyermeke
- Hűvös Kornél László (1913–1998). Felesége Ledniczky Anna (1922–?).
Kiállításai
Egyéni kiállítások
- Fränkel-szalon, Budapest (1932)
- Ernst Múzeum, Budapest (1934)
Művei
- Wodianer Albert-emlékmű (1912) XII. kerület, Diósárok u. 1.
- I. világháborús emlékmű (1929) VII. kerület, Péterfy Sándor u. 8.
- Anyai szeretet (1937) II. kerület, Vérhalom tér
- Krisztus sírbatétele (1938) XXII. kerület, Dózsa György út (templomhajóban)
- Berlioz mellszobor (1959) X. kerület, Csajkovszkij park
Jegyzetek
- ↑ Hűvös László, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06705.htm
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1045/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ VIII. kerületi községi főreáliskola (Budapest, 1906)
- ↑ „Uj patikák”, Világ, 9. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ „Beethoven márvány mellszobra”, Az Újság, 1911. december 2., 14. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ Bevándorlási ív
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1611/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
Források
- Életrajza az artportal.hu oldalon
- Hűvös László (gyogyszeresztortenet.hu)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Salamon Sándor: Botfától New Yorkig (2014. december 11.) Zalai Hírlap, 70. évfolyam, 288. szám
