Hüttl Tivadar (nagykereskedő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CsurlaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 8., 15:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (egyértelműsítés, replaced: → [[Szent István-bazilika (Budapest)| [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB)
Hüttl Tivadar
Hüttl Tivadar mellképe id. Vastag György festménye után
Hüttl Tivadar mellképe id. Vastag György festménye után
Született1841. február 2.[1][2]
Loket[3]
Elhunyt1910. április 4. (69 évesen)[1][2][4]
Budapest[1][4]
Állampolgársága
Gyermekeihat gyermek:
Hüttl Tivadar
Szülei„Hüttl Ede”
„Bayer Katalin”
Foglalkozása
  • nagykereskedő
  • gyáriparos
KitüntetéseiFerenc József-rend
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hüttl Tivadar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hüttl Tivadar porcelánboltjának reklámja az Ország-Világ 1907. évfolyamában

Id. Hüttl Tivadar (Loket, 1841. február 2. – Budapest, 1910. április 4.)[5] porcelán- és üvegáru nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos. 1903-ban saját porcelángyárat alapított Budapesten.

A második házasságából származó ifj. Hüttl Tivadar sebész, országgyűlési képviselő, a Hüttl orvosdinasztia alapítójának édesapja.

Élete

A Felső- és Alsósziléziai Hercegségben lévő Elbogen an der Eger „Deutschböhmen” városban született Hüttl Ede kereskedő és Bayer Katalin fiaként. Már édesapja is kereskedéssel foglalkozott. A család az 1850-es években települt Pestre, és 1854-ben megnyitották a Lloyd-palotában porcelán- és üvegáru kereskedésüket, ami egyúttal az elbogeni Heldingler testvérek porcelángyárának helyi képviselete is volt.

Először porcelán lerakatot hoztak létre Óbudán, majd festették a porcelánt, ezt követően kezdett porcelángyártássál foglalkozni. A császári és királyi szállító címet is megszerezte. Szállított porcelánt Ferenc József uralkodónak, a magyar parlamentnek, az uralkodó tisztikarának. Az ő gyára lett az Aquincum Porcelángyár Óbudán, ugyanis az ő gyárát is államosították. Számtalan neves orvos került ki a családjából. Két házassága volt, első felesége Bayer Franciska, akit 1868. április 19-én vett feleségül a budapesti Szent István-bazilikában,[6] s akitől később megözvegyült. Második felesége Steudemann Johanna Erzsébet, akivel 1883. október 9-én kötött házasságot szintén a budapesti Szent István-bazilikában.[7] Tagja és vezetője volt a Budapesti Ipar- és Kereskedelmi Kamarának is. Halálát érelmeszesedés okozta.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.