Hét szabad művészet
A hét szabad művészet (latinul: septem artes liberales) a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) tananyaga.
Tartalma
Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.” A hét szabad művészetet két további csoportra osztották.
I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”)
- Grammatica – Nyelvtan
- Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése
- Dialectica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya
II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”)
- Astronomia – Csillagászat
- Aritmetica – Számtan
- Geometria – Mértan
- Musica – Zene
Eredete
Maga a rendszerezés Martianus Capella Kr. u. V. századi afrikai származású szerző De nuptiis Philologiae cum Mercurii et de septem artibus liberalibus libri IX (Kilenc könyv Mercurius és Philologia házasságáról és a hét szabad művészetről) című művéből származik. A tudományok rendszerét Martianus Mercurius és Philologia házasságának kerettörténetébe ágyazta. Az első két könyv allegorikus formában előadja, hogy Philologia nászajándékba kapja Mercurius hét szolgálóleányát. A fennmaradó hét kötetben mindegyik tudomány előadja, hogy mivel foglalkozik.
A trivium-quadrivium felosztás csak a VII. századtól jelenik meg. A tudományok e hetes felosztása a Karolingok alatt terjedt el, jórészt Alcuin hatására. A IX. századi Ioanes Scotus kezdi el a Capella művét magyarázó kommentárok sorozatát. A XII-XIII. századra a hét szabad művészet rendszere már kevésnek bizonyul. A nyugat-európai gazdaság és társadalomfejlődés már megköveteli a fizika, a mechanika és az ökonómia fejlesztését is. E tudományok azonban hosszú ideig kimaradnak az egyetemi oktatás keretei közül.
Ábrázolás
A hét szabad művészet a középkor ikonográfiájában is jelentős szerepet játszott, számos miniatúra maradt az utókorra, melyeken tanulmányozható az ikonográfiai megszemélyesítés ábrázolástörténete.
Irodalom
- Glei, Reinhold F. (Hrsg.): Die Sieben Freien Künste in Antike und Gegenwart. Trier 2006 (Bochumer Alterumswissenschaftliches Colloquium ; 72).
- Jjsewijn, Josef u.a. (Hrsg.): The Universities in the Late Middle Ages. Louvain: Leuven Univ. Press, 1978 (Mediaevalia Lovaniensia, Series I, Studia, VI. Publications de l'Institut d'Études Médiévales de l'Université Catholique de Louvain, 2e série, 2)
- Lindgren, Uta: Die sieben freien Künste in den frühmittelalterlichen Abteien Sankt Gallen und Reichenau. Konstanz 1976 (Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte ; 207). – Neuausg. Augsburg: Rauner, 2004
- Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Osiris zsebkönyvtár. Budapest, 2000. ISBN 9633797365;
- Schüssler, Stephanie: Das Grabmal Sixtus IV. in Rom: zur Ikonographie der artes liberales. Mainz u.a.: Chorus, 1998
- Schwinges, Rainer Christoph (Hrsg.): Artisten und Philosophen: Wissenschafts- und Wirkungsgeschichte einer Fakultät vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Basel: Schwabe, 1999 (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte ; 1)
- Stolz, Michael: Artes-liberales-Zyklen: Formationen des Wissens im Mittelalter. Tübingen: Francke, 2004 (Bibliotheca Germanica ; 47)
- Von Albrecht, Michael: A római irodalom története II. Ford. : Tar Ibolya. Balassi Kiadó. Bp, 2004. ISBN 963-506-574-4 és ISBN 963-506-524-8 ö
- Weisheipl, James A.: The Curriculum of the Faculty of Arts at Oxford in the Early Fourteenth Century. In: Medieval Studies 26 (1964), p. 143-85
További információk
