Hullámvasút (Budapest)

Hullámvasút
Ország	Magyarország
Település	Budapest XIV. kerülete
Hely	Magyarország, Budapest, Városliget, Vidám Park
Építési adatok
Építés éve	1922
Típus	fa hullámvasút
Felhasznált anyagok	fa
Tervező	Dragon Ervin
Tulajdonos	Angol Park RT, Budapest Vidám Park Vállalat, Fővárosi Állatkert
Elhelyezkedése
Hullámvasút Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 05′ 08″47.520326, 19.085464
A Wikimédia Commons tartalmaz Hullámvasút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A városligeti Hullámvasút a világ egyik legrégebbi faszerkezetű, működő hullámvasútja. 1922-ben épült, eredeti neve Hegyivasút volt. Az Angol Park, majd a Budapesti Vidám Park legnagyobb mutatványa volt.

Előzménye

A Hullámvasút történetének kezdete egészen 1896-ig, az Ezredévi Kiállításig nyúlik vissza. Ekkor egy Friedmann Adolf nevű vállalkozó az Állatkert melletti telken, a későbbi Vidám Park területén megnyitotta az Ős-Budavára nevű hét hektáros szórakozóhelyet. Az eleve nem tartós anyagokból, ideiglenesre épült hely egészen 1910-ig állt fent, ekkorra teljesen lepusztult és divatjamúlttá vált, majd lebontották. A helyére a Széchenyi fürdő építése miatt áttelepített Vurstli került.

A kétes ügyletekkel foglalkozó vállalkozó ezután újabb építkezésbe fogott ugyanezen telek mellett, mindjárt az akkor a vasútig húzódó Hermina út túlfelén, ez volt az Amerikai Park, egy szórakoztató központ. Két év múltán csődbe jutott. Pár évvel korábban egy Kurt Meinhardt nevű, Bajorországból idetelepült fiatalember a jelenlegi Széchenyi fürdő, az akkori Vurstli területén felépítette szupermodern mutatványát, a Barlangvasutat. Ez annyira jól ment, hogy hamarosan két testvére és édesapja is ideköltözött. Friedmann Adolftól megvették a csődbe ment Amerikai Park területének bérleti jogát, majd nekifogtak egy nagy és modern vidámpark létrehozásának, ez lett az 1912-ben nyílt Angol Park.

Az Angol Park eleinte kevés mutatvánnyal rendelkezett, ezek egyike volt az Amerikai Magasvasút. Ez a későbbi Hullámvasút helyén állt, de jóval alacsonyabb és rövidebb volt. Az Angol Park az 1920-as években élte fénykorát, szinte évadonként épültek az újabb mutatványok. A cég legnagyobb vállalkozása a Hullámvasút, akkori nevén Hegyivasút felépítése volt az Amerikai Magasvasút helyén.

Leírása

A Hullámvasút egyik szerelvénye

Dragon Ervin tervei alapján készült, 1922-ben nyílt meg, úgy tartották, hogy a maga idejében a legnagyobb ilyen volt a világon. Végső formáját 1926-ra nyerte el. Teljesen faszerkezetű, gravitációs elven működik. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb első emelkedőig drótkötél viszi fel a szerelvényeket, ezután azok teljesen maguktól gurulnak az alsó végpontig. Útközben a kanyarokban fékezni kell, ezért a szerelvényeken kezelő is utazik. A pálya teljes hossza 971 méter.

Az alsó szinten sziklákat utánzó imitáció is épült. A mutatvány a háború alatt megsérült, ezért a jelenlegi pálya némileg rövidebb, mint az eredeti. A pálya alatti, másra nem hasznosítható területen, 1930 körül felépítették a Csodacsónakot, ez lett a későbbi Mesecsónak.

Az Angol Park késő éjszakáig tartott nyitva, ezért a Hullámvasút éjjeli fényeket is kapott a pálya mentén. 1960 körül új, akkor a legkorszerűbb neonvilágítást szerelték a pályára, azonban az 1970-es évektől a park zárása már napnyugta előtt történt, ezért a kivilágításra nem volt szükség, leszerelték a lámpákat. 2014 körül új világítást szereltek fel.

A Hullámvasút hat szerelvénye három összekapcsolt, öt sor duplaüléses kocsiból áll, a vezető középen utazik, így összesen 28 utas szállítható. A szerelvényeket anno különféle színekre festették, de mára csak két szín maradt meg, az okkersárga és a zöld, orrukon számot viselnek. A kocsik sárkányos orra és oldalfala évtizedekig eredeti maradt, mára az orr műanyag utánzat.

Az Angol Park és a Vidám Park fénykorában hétvégéken és ünnepnapokon akár száz méteres sor is várakozott a Hullámvasútra. Egyszerre akár három szerelvény is úton volt. A menetjegy ára az 1970-es években kettő forint volt. Kevésbé forgalmas időszakokban a továbbmenetet is engedélyezték, ilyenkor kiszállás nélkül lehetett egy kis kasszánál újabb menetre befizetni.

A Hullámvasút léceit és gerendáit a kezdetektől fogva folyamatosan vizsgálták, szükség esetén cserélték. Később a kanyarok íve alatt újabb támasztékokat is építettek. Az alvázakat és a futóműveket rendszeresen karbantartották, a mutatvány egésze rendszeres időközönként műszaki felülvizsgálaton és engedélyeztetésen esett át. A Hullámvasút az 1980-as évek vége körül teljesen új feljáratot kapott, ez jóval nagyobb, mint az eredeti volt. A kocsik mechanikus fékezését hidraulikusra cserélték.

Lejtőn lefelé a legnagyobb gyorsulást az utolsó üléssoron lehet érezni, emelkedő végén az első üléssoron érezni a legnagyobb dobást. A legkiegyensúlyozottabb utazás középen van. Egy 2015-ös kisebb baleset után a tempót drasztikusan lecsökkentették, emiatt olyan is volt, hogy a túlzottan lelassult szerelvény a vízszintes szakaszok valamelyikén megállt, emberi erővel kellett megtolni. A túl lassú sebesség az utolsó időszakban erősen csökkentette a korábban tapasztalt utazási élményt. Az utolsó időszakban a ráfutásos balesetek megelőzésére már egyszerre csak egy szerelvényt engedtek a pályára.

A menetdíj az utolsó évben 2 zseton, azaz 400 forint volt. A Vidám Park, majd utóda, a 2014-2015 között üzemelt Holnemvolt Park 2015 őszi bezárása után három kivételével az összes mutatványt lebontották. A 2013-ban az Állatkerthez került Körhinta, Hullámvasút és az alatta megbújó Mesecsónak műemléki védettséget élvez. (A Schäftner Körhinta kiváló állapotban a Holnemvolt Vár központi attrakciója maradt. Utóbbi kettő a bezárása óta azonban pusztulásnak indult.) Karbantartás hiányában a különleges vasút favázas szerkezete folyamatosan korhad. A tervek szerint 2024-ben várható az újranyitásuk.

Források

• http://hvg.hu/itthon/20060714hvas
• http://www.zoobudapest.com/pannonpark/orokseg-es-hagyomanyok/muelmeki-jatekuzemek/hullamvasut

További információk

• Volt egyszer egy hullámvasút