Hufvudstadsbladet
| Hufvudstadsbladet | |
 | |
 | |
| Formátum | tabloid |
| Ország | Finnország |
| Alapítva | 1864. december 5.[1] |
| Kiadó | KSF Media |
| Nyelv | svéd |
| Székhely | Helsinki |
| ISSN | |
| A Hufvudstadsbladet weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hufvudstadsbladet témájú médiaállományokat. | |
A finnek világviszonylatban a harmadik legtöbbet olvasó nemzet, 1000 főre 552,1 napilap esik. 2006-ban végeztek egy felmérést, melyből kiderült, hogy egy átlagos finn állampolgár három napilapot és nyolc hetilapot olvas rendszeresen.[2] A finnországi svéd kisebbség kb. 285 ezer főre tehető, ez a lakosság nem egészen 5,5 százaléka. Ennek ellenére Finnországban 9 svéd napilap jelenik meg összesen 142 ezer példányban.[3]
Finnország legnagyobb példányszámban eladott és legjelentősebb svéd nyelvű napilapja a Hufvudstadsbladet, jelentése körülbelül „fővárosi újság”. A lapot 1864-ben Schauman alapította. Az első kiadás még ebben az évben december 5-én jelent meg. Már az 1800-as években a lap példányszáma elérte a 18 ezret, amivel Finnország legnagyobb napilapja volt. 1920-tól a Hufvudstadsbladets Förlag och Tryckeri működtette az újságot. Tulajdonosa, vezérigazgatója Amos Andersson volt, majd 1922 és 36 között főszerkesztője is lett a lapnak. Az újság 1917-től Finnország függetlenné válása óta működik kisebbségi lapként. (A finnországi svédek 1966-tól anyanyelvükön tanulhatják az egyetemen az újságírást.) A lap nem kap az államtól pénzügyi támogatást. 1990 óta nagyobb beruházásokat tettek, új technológiával minőségileg jobb újságot hoztak létre. Javult az elrendezés és a tartalom, növelték az oldalak számát.
Statisztika
Napjainkban 51 ezer példányban jelenik meg és 125 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az olvasóközönség többsége finn anyanyelvű, de vannak előfizetőik az országhatáron kívül is. Bevétele körülbelül 50-50 százalékban a terjesztésből és a reklámokból származik. Alacsony nyereséggel működik, de ezáltal is biztosítani tudják a gazdasági stabilitásukat.[3]
Nyomtatása
A Hufvudstadsbladetnek saját nyomdája van Vantaaban, itt folynak a nyomdai munkálatok. A szerkesztőség székhelye a főváros, Helsinki, ahol 175 munkatársat foglalkoztatnak, akik közül 87 újságíró. Az újság politikailag függetlennek vallja magát. Főszerkesztője Hannu Olkinuora, a sales manager Fredrik von Koskull.
A lap külseje
2004-ben megváltozott az újság külseje; broadsheetről tabloid formátumúra. 2005-ben Björn Mansson, s Hufvudstadsbladet újságírója elnyerte a MIDAS-díjat a kisebbségi jogok felkarolása témakörben. 2006-ban a 8. European Newspaper Award versenyen a zsűri a legjobb helyi újságnak a finn Hufvudstadsbladet-et választotta. A díjért 26 országból 287 újság pályázott.
A lap jelenleg 48 oldalas, és heti két alkalommal tartalmaz mellékletet, melyekből egyik a fiatal korosztálynak szól, a másik melléklet pedig a kultúrával foglalkozik. A Hufvudstadsbladet fő terjesztési területe Helsinki, és annak szűkebb régiója, Nyland/Uusimaa. A lap 1997-től az interneten is elérhető, azonban míg az előfizetők a teljes lapot, az érdeklődők csak néhány cikket olvashatnak az újság honlapján.
Szerepe
A lapnak kettős szerep tulajdonítható, Helsinkiben és körzetében regionális napilap, Finnország más részein pedig országos napilapként funkcionál. Ez megmutatkozik a felépítésében is, mert a belföld, a külföld és a kultúra rovatok sokkal terjedelmesebbek, mint más regionális napilapoknál, de állandó napi rovat foglalkozik Helsinki híreivel és életével. A lapnak több nagy rovata van, a legterjedelmesebb ezek közül a hírek (finnországi, külföldi, gazdasági jellegűek) és a Helsinki életével foglalkozó rovat (főváros és környező régiók hírei). A kultúra rovat a megszokottnál terjedelmesebben foglalkozik a svéd érdekeltségű irodalommal, kritikákkal, írókkal, színházi élettel stb. A sport rovatban külön van a finnországi és nemzetközi sport témakör. Ezenkívül rövidebb terjedelemben fellelhető fogyasztóvédelmi, lakás, utazás és autó-motor rovat is. A lap a megszokottnál hangsúlyosabban foglalkozik a kisebbségi kérdésekkel (nyelvi kisebbségek, bevándorlók, szociálisan hátrányos helyzetűek, szexuális kisebbségek). Betölt egyfajta kisebbségi-érdekvédelmi szerepet. Többet foglalkozik a (finnországi) Svéd Néppárttal (SFP), mint a finn lapok (ötszázalékos párt, a svéd közösség első számú politikai szervezete). A svéd újságírás hagyományát követik, amely gyorsabb és kritikusabb mint a finn. A lap rendszeresen foglalkozik nyelvpolitikai kérdésekkel is.[4]
A svéd helyesírás szempontjából egy modellt állít az olvasóknak, és próbálja ösztönözni őket a nyelvi hibák kiküszöbölésére és a helyes nyelvhasználatra. Ezzel együtt más alternatívát nyújt az olvasóknak mint a finn lapok többsége és számos kérdésben teljesen mások a nézőpontjai.
Hivatkozások
Külső hivatkozások
A Hufvudstadsbladet honlapja: [1]
Office for Newspaper Design: [2]
Források
- Cormack, Mike (1998) Minority Language Media in Western Europe. Preliminary Considerations. European Journal of Communication, Vol. 13, No 1.
- Cormack, Mike (2004) Developing Minority Language Media Studies Mercator Media Forum. Vol. 7, No. 1, March. University of Wales Press.
- Cormack, Mike (2007) The media and language maintenance. In: Cormack, Mike & Hourigan, Niamh: Minority Language Media: Concepts, Critiques and Case Studies. Clevedon Multilingual Matters Ltd., England.
- Finländarnas läsvanor stabila (A finnországi svéd TV, a finn közszolgálati TV 5. csatornájának honlapja: http://svenska.yle.fi/nyheter/sok.php?id=71735&sokvariant=arkivet&lookfor=läsvanor&advanced=yes&starttid=&sluttid=&antal=10
- Moring, Tom (2002) The Swedish Press in Finland: A Record in Readership? Mercator Media Forum, Vol. 6, University of Wales Press.
- Vincze László (2008) A nyelvpolitikai perspektíva megjelenése a finnországi svéd sajtóban Mercator Media Forum, no. 1.