Horn Lajos (labdarúgó)
| Horn Lajos | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Teljes név | Horn Károly Lajos | ||||||||
| Születési dátum | 1883. november 8. | ||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1945. január 4. (61 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Poszt | hátvéd | ||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Horn Lajos (Budapest, 1883. november 8. – Budapest, 1945. január 4.) labdarúgó, hegymászó, síelő, síoktató, sziklamászó, turisztikai szakíró, gépész főmérnök.
Élete[szerkesztés]
1883. november 8-án született. Apja Horn Lajos Frigyes, pesti német nagykereskedő, vagyona elvesztése után a Dreher Antal Kőbányai Serfőzde nemzetközi levelezője. Anyja Gruber Mária Magdolna.
Budapest 1945. január 4-i bombázása alatt vesztette életét, miközben a rá jellemző bátorsággal az óvóhelyen rekedtek számára vízért igyekezett.
Pályafutása[szerkesztés]
1900–1904 között az FTC labdarúgója, hátvéd volt. Játszott többek között az FTC első nemzetközi mérkőzésén.
Más sportágakban is kiemelkedő teljesítményt ért el. Diákkorában szinte valamennyi hazai sportban kipróbálta magát. Egész életén át a hegymászás, a turisztika elkötelezettje volt. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület, majd az MTE Egyetemi osztályának hegymászója, sziklamászója volt. Serényi Jenővel és Wachter Jenővel a legendás Tátrai Triász tagja (1906–1907). Serényivel, Wachterrel, a Komarniczki fivérekkel, Fodor Károllyal, és Kátai Ernővel több első megmászás fűződik a nevéhez a Tátrában. Wachter tragikus balesete után a túrázást és a síelést helyezte előtérbe. 1913-ban alapító tagja, alelnöke, majd ügyvezető elnöke volt a Magyar Sí Szövetségnek. Létrehozója, és működtetője volt az Egyetemi Turista Egyesület galyatetői menedékházának. 1918–1938-ig főtitkára volt a Magyar Hegymászók Egyesületének. A Magyar Turista Szövetségben tanácstag (1921–1922), társelnök (1924–1929) és alelnök (1930–1935) volt.
Turisztikai szakíróként, lapszerkesztőként sok írása megjelent a Turistaság és Alpinizmus, a Turisták Lapja, a Turista Közlöny, a Nemzeti Sport, a Budapesti Hírlap, az Österreichische Alpenzeitung és az MKE Évkönyvei című kiadványokban.
Sikerei, díjai[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
|
Ez a magyar labdarúgóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |