Himiltrude

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Himiltrude (kb. 742 - kb. 780?) Nagy Károly elsőszülött fiának, Púpos Pippinnek az anyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kevés tudható származásáról. Paulus Diaconus "nemes hölgynek" nevezi.[1] Nevének megjelenése az Alemann kolostorokban arra utalhat, hogy az Alemann vagy Elzászi nemességből származik.[2] Más források szerint Burgundiai származású, I. Grimbert Párizs grófjának unokája.[3] Az is elképzelhető, hogy kapcsolának Nagy Károllyal nincs politikai jellege.[1]

Himiltrude valószínűleg akkor lépett kapcsolatba Nagy Károllyal, amikor még élt az apja Kis Pippin.[1][3] Nagy Károly trónra lépése, 768 után a források Himiltrude-t nem említik, ami ellentétes azzal a gyakorlattal, ahogy Nagy Károly anyjáról Laoni Bertardaról beszélnek.[1] Himiltrude még egy lányt is szült, Amaudrut, Nagy Károlynak.[3] Aki később Párizs grófjának lett a felesége. Púpos Pippin születése után (769).[3] szövetséget kötött a a lombardok királyával, Desideriusszal, amelynek értelmében feleségül kellett vennie Desiderius lányát, Desideratat.

Ekkortól tűnt el Himiltrude a történeti forrásokból. Sírja Nivelles-ben található, abban egy kb. negyven éves nő csontjai találhatók, és okkal feltételezhető, hogy ezek valóban az ő csontjai. Ha így van, akkor jóval 770 után halt meg, azonban az nem tudható, hogy mikor érkezett a kolostorba.[1]

Fia, Pippin, akinek gerincdeformációja volt, háttérbe szorult Nagy Károly későbbi házasságából, Hildegardtól született fiaival szemben, és miután fellázadt apja ellen, kolostorba zárták.[1]

Himiltrude és Nagy Károly kapcsolatának jellege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kettőjük jogi értelemben vett kapcsolata nem tisztázott. Einhard, Nagy Károly életrajzírója „ágyasnak”[4] nevezi. Paulus Diaconus úgy beszél Púpos Pippin születéséről, hogy az a jogi értelemben vett házasság előtt történt.[1] III. István pápa Nagy Károlyhoz és testvéréhez Carlomanhoz írott levelében úgy tekint Himiltrudera és Gerbergára mint feleségre, és arra inti őket, hogy ne utasítsák el feleségeiket.[1]

Ezeket az információkat a történészek többféleképpen értelmezik. Pierre Riché Einhardot követve ágyasnak tekinti.[5] Mások pl. Dieter Hägemann teljes jogú feleségnek tartják.[2]. Egyesek szerint az a kapcsolat több volt ágyasságnál, de kevesebb mint házasság ún. Friedelehe amelyet az egyház nem ismert el, és könnyen volt felbontható. Russell Chamberlin az angol ún. „common-law” házasságnak tartja.[6] Nyugat-Európában az egyház által alkalmazott gyakorlat és ez a germán rugalmasabb gyakorlat szemben álltak egymással.[1]

fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Himiltrude című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i Silvia Konecny, Die Frauen des karolingischen Königshauses. Die politische Bedeutung der Ehe und die Stellung der Frau in der fränkischen Herrscherfamilie vom 7. bis zum 10. Jahrhundert., p. 65.
  2. ^ a b Dieter Hägermann, Karl der Große. Herrscher des Abendlands, Ullstein 2003, p. 82f.
  3. ^ a b c d Gerd Treffer, Die französischen Königinnen. Von Bertrada bis Marie Antoinette (8.-18. Jahrhundert), p. 30.
  4. Einhard, Vita Karoli Magni, ch. 20
  5. Pierre Riché, The Carolingians, p.86.
  6. Russell Chamberlin, The Emperor Charlemagne, p. 61.