Hidegvölgy (Marosvásárhely)
| Hidegvölgy | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Marosvásárhely |
| Alapítás ideje | 19. század |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 2,4 km |
| Elhelyezkedése | |
 Hidegvölgy
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 34′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 34′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegvölgy témájú médiaállományokat. | |
A Hidegvölgy (románul: Valea Rece) egy marosvásárhelyi utca, és egyben a város legnagyobb romatelepe. A Tudor-negyed feletti dombon helyezkedik el; közigazgatásilag nem tartozik egyik városnegyedhez sem. Már a 19. században kialakult, a 2010-es évek végén becslések szerint 3000 ember lakta. A hidegvölgyiek magyar anyanyelvűek, és a város magyar nemzetiségű lakóival szolidarizálnak.
Története[szerkesztés]
A Hidegvölgy név már a 18. század elején megjelenik; ez voltaképpen az itt átfolyó patak neve (1719: „hideg völgjben egj nyil kiis az Patakon altal jár az véghe”, 1764: „a' Hideg völgy árkáig”). 1765-ben a helyet városi legelőként említik, 1850-ben „eszkos, sovány, kopár oldalként” írják le.[1] 1862-ben adnak hírt először az itt kialakult utcáról (Hidegvölgyre járo út) és az itt lakó romákról („a Cigányok laka háta megett...”). 1897-ben az utcát és a telepet Cigánysornak nevezik.[2] 1934-ben az utca hivatalos román neve Strada Corturilor (sátoros utca), 1941-ben magyar neve Középső cigánytelep utcája.[1]
A lakók önszerveződésének köszönhetően az 1950-es évek végén a telepen osztatlan elemi iskola és imaház is létesült. A kommunista városvezetés a telep felszámolását tervezte, azonban ez végül nem valósult meg. Az 1989-es rendszerváltás után rendezési tervet készítettek a telepi életkörülmények javítása céljából.[3]
A romákhoz mind a marosvásárhelyi románok, mind a magyarok elutasítóan viszonyulnak; ennek ellenére a hidegvölgyi romák a magyarokkal szolidarizálnak. Ennek egyik oka, hogy magyar kulturális kötődésűek (magyar anyanyelv, magyar szocializáció, római katolikus vallás); másik oka a románok etnokratikus, nacionalista retorikája és gesztusai, mely fölöttébb negatívan érintette a roma kisebbséget (is). Az 1990-es fekete március során a hidegvölgyiek a magyarok oldalán szálltak harcba „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” felkiáltással.[4]
A 21. század elején többféle módon próbálták felzárkóztatni őket: hét tömbházat húztak fel összesen 80 lakrésszel, óvodát és egy új iskolát nyitottak a telepen, közfürdőt létesítettek mosdási, mosási lehetőséget biztosítva. A helyiek szerint az erőfeszítések nem hozták meg a várt eredményt: az iskolában nem nyújtanak kellő felkészítést, a közfürdőt pedig kisajátította néhány helyi vezér.[5]
Leírása[szerkesztés]
A Hidegvölgyet északra a Tudor-negyed, nyugatra a Kövesdomb, délkeletre a Belvedere-lakópark határolja. Közigazgatásilag nem tartozik egyik városnegyedhez sem, hivatalosan mezőgazdasági területként tartják nyilván.[6]
1996-ban hivatalosan 600 lakosa volt, becslések szerint a 2010-es évek végén mintegy háromezren laktak itt.[5] A valóságban ez a szám nagyobb is lehet, ugyanis sokan húzódnak meg rokonoknál, ismerősöknél; esetleg a hatóság elől bujkálnak.[7] Túlnyomó többségük római katolikus; a hitéletet Léstyán Ferenc szervezte meg az 1960-as években.[7] A telepet a mélyszegénység és a kilátástalanság jellemzi.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Vigh 93–94. o.
- ↑ Vigh 57. o.
- ↑ Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress, 105. o. (1996). ISBN 9739687512
- ↑ Bartha Réka: Nem a származás dönti el, hogy ki marosvásárhelyi. Maszol, 2019. március 20. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ a b c DoR
- ↑ Fancsali Attila: Illegális hidegvölgy. Székelyhon, 2011. július 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ a b Máthé Éva: A roma szentre emlékeztek. Krónika, 2008. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
Források[szerkesztés]
- ↑ DoR: Ciobanu et al.: Aici nu ne ascultă nimeni. Decât o Revistă, 2019. július 25. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Vigh: Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia (1996). ISBN 9789739755443
További információk[szerkesztés]
- Swinkels et al.. Valea Rece – Elaborarea strategiilor de integrare a comunităților urbane marginalizate (román nyelven). World Bank (2014)
.svg){kind=small}