Hermann Cohen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Cohen
Hermann Cohen Karmeliter 1850c.jpg
Hermann atya
Életrajzi adatok
Született 1820. november 10.
Hamburg
Elhunyt 1871. január 20. (50 évesen)
Pályafutás
Hangszer zongora
Tevékenység zeneművész, pap

Hermann Cohen (1820. november 10.1871. január 20.) zongorista, karmelita pap.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hermann Cohen egy német zsidó családból származott.

Művészi pályafutás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy és fél éves korától zongorázni tanult. Környezete csodálta tehetségét. Tíz éves korában Frankfurtba hívták hercegi udvarokban zongorázott, ahol gyermek zseninek tartották. De ő fiatalon Párizsba vágyódott. 12 évesen utazik oda, és Liszt Ferenc tanítványa lett. A párizsi szalonokban együtt játszottak. George Sanddal is megismerkedett, aki írásaiban gyakran emlegette. A fiatal zseni gőgös lett, és szenvedélyeinek hódolt. Genfbe utazott ahol a hazárdjátéknak élt. Majd visszatér Párizsba. 1847 májusban Moskova herceg karmestert keresett, aki majd vezényelné a bourbogne utcai Szent Valéria-templom énekkarát. Cohen elvállalta. Az énekkar szereplése Szűz Mária tiszteletére, a templomi mise ékessége volt. Amikor a pap áldást osztott a híveknek, ő belső késztetést érzett.

Ágoston atya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő misére is elment, és a pap által felemelt ostyára nézve megérezte a jóságos Isten jelenlétét. Bár részt vett a misén, de nem értette mi történik. Egy hercegnő segítségével kapcsolatba került egy pappal, aki elmagyarázta. 1847. augusztus 28-án Hippói Szent Ágoston emléknapján megkeresztelkedett. Az Ágoston Mária Henrik nevet választotta magának. Élete is megváltozott. Már nem az a kicsapongó, pazarló világfi volt. Korábbi társasága sajnálta, hogy mindig vallásáról beszél, és a világi társaság előtt elveszettnek tartották. Arra törekedett, hogy adósságait visszafizesse. Családja mások leveleiből tudta csak meg, hogy fiúk katolikus lett. 1848-ban azonban ő maga számol be családjának:

„Noviciátusom töltöm a kármelhegyi Boldogasszony rendjében, mely szigorúságáról, a bűnbánó vezekléséről és az Isten iránti szeretetéről vált ismertté.”

1851 április 19-én pappá szentelték. Rögtön térítő munkába kezdett. Nagy örömmel töltötte el, hogy testvére és unokaöccse is felvette a keresztséget. Kolostorokat alapított Franciaországban. A régi ismerősök között csak néhányan hallgatták igehirdetéseit, köztük volt Liszt Ferenc.

Szemén zöld hályog keletkezett, ami akadályozta az olvasásban. Kilencedet kezdett imádkozni a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére, majd Lourdesbe zarándokolt a forráshoz. Ezután szeme fokozatosan javulni kezdett, és végül meggyógyult. Bernadette nevű testvére kolostorba vonult. Ágoston atya találkozott haldokló apjával, aki korábban kitagadta és árulónak bélyegezte. Halálos ágyához hívta, ezt mondta:

„Megbocsátom mind a három rettenetes bűnödet: hogy katolikus lettél, hogy katolikus hitre térítetted a testvéredet is, és hogy megkeresztelted az unokaöcsédet.”

Az 1870-es években a francia-porosz háború miatt a németországi zsidó származása miatt nem látták szívesen Franciaországban. Genfbe utazott. A püspök magához hívta, hogy mint német származású, legyen a francia hadifoglyok lelkipásztora Németországban. 1870 november 24-én avval a kijelentéssel távozott, hogy Németországban fogják sírba tenni. Az 1871-es tél Spandauban kegyetlen hideg volt, ami nagy megpróbáltatás volt számára, és meghalt.

Levelei között találtak olyan feljegyzést, melyben összegzi életét a boldogság szempontjából. Kereste utazásban, művészetben, játékok hevében, parttalan vágyak kielégítésében, de megtalálta:

„Csakis Isten képes lecsillapítani az emberi szív vágyát. Mária felkínálta az Eucharisztia titkát. És felismertem: az Eucharisztia az élet a boldogság!”

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Künstler und Karmelit (Wiesbaden 2002)
  • Szeressétek egymást magazin 4. szám, Katarzyna Czarnecka: Hermann Cohen megtérése