Hendrik Jacobus Scholten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen OsvátA (vitalap | szerkesztései) 2019. január 15., 10:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Hendrik Jacobus Scholten
Önarckép (1904)
Önarckép (1904)

Született1824. július 11.
Amszterdam
Meghalt1907. május 29. (82 évesen)
Heemstede
Alkotott18391907
Nemzetiségeholland
Stílusaromantika
A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrik Jacobus Scholten témájú médiaállományokat.

Hendrik Jacobus Scholten (Amszterdam, 1824. július 11.Heemstede, 1907. május 29.) holland festő.

Életútja

Petrus Franciscus Greive és Lambertus Johannes Hansen tanítványa volt.[1] 1852-ben az amszterdami Királyi Szépművészeti Akadémia (Koninklijke Academie voor Beeldende Kunsten) tagja lett.[1] 1872-ben a haarlemi Teylers Stichting (Teylers Múzeumot felügyelő alapítván) restaurátora lett.[1] A múzeum számos festményét őrzi, de az alapítvány otthonául szolgáló Fundatiehuisban is láthatók festményei. Ebben az épületben lakott 1863-tól haláláig. A halál Heemstedeben érte.

Elsősorban tájképet festett valamint virágkompozíciókat és pásztori jeleneteket. Beltéri ábrázolásainál Pieter de Hooch követője volt.[1] Hozzájárult Jacob van Lennep De voornaamste geschiedenissen van Noord-Nederland című történelem könyvének illusztrálásához.[1] Művei a haarlemi múzeum mellett az amszterdami Rijksmuseumban és az amszterdami városi múzeumban láthatók.[1] Jacobus van Looy tanára volt.[1]

Jelentősebb festményei:

  • Rózsát szagoló úrhölgy
  • Vendégek a vásárban
  • Önarckép
  • Vasárnap reggel

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hendrik Jacobus Scholten című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk