Heller Bernát

Heller Bernát
Született	1871. március 16. Nagybiccse
Elhunyt	1943. február 26. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orientalista rabbi egyetemi oktató
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem Országos Rabbiképző Intézet ( – 1890-es évek)
Sírhelye	Farkasréti izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Heller Bernát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heller Bernát (Nagybiccse, 1871. március 16. – Budapest, 1943. február 26.) irodalomtörténész, orientalista (keletkutató), folklorista, az Országos Rabbiképző Intézet tanára.

Életútja

Heller Vilmos és Leimdörfer Katalin fiaként született. A gimnázium felső tanfolyamát a Rabbiképző-intézetben végezte. 1894-ben avatták doktorrá, 1896-ban rabbivá, Ugyanezen évben tanári oklevelet szerzett a német-francia szakból. 1901. július 2-án Budapesten, a Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 9 évvel fiatalabb Halász Etelkát, Halász Nátán és Seligmann Rebeka leányát. 1896-tól állami középiskolai tanár, 1919-ben a Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziumának igazgatója lett. 1920-tól a főgimnázium igazgatója és a leánygimnázium kurátora volt. 1922-ben Bacher Vilmos tanszékére az Országos Rabbiképző Intézet tanárává nevezték ki. Ezt a tisztséget 1931 és 1933 között egy kétéves megszakításokkal 1935-ig töltötte be. Az Imit választmányának, a Magyar Néprajzi Társaság választmányának és Folklóre bizottságainak, a Pro Palesztina Szövetség elnöki tanácsának tagja.

Irodalmi munkásságának főterületei: összehasonlító irodalomtörténet, folklór, mesekutatás. Héber szövegtanulmányai, a talmudi és midrási mesék irodalmi vonatkozásaival foglalkozó tanulmányai irodalomtörténeti értekezései, pedagógiai cikkei stb. a legelőkelőbb hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Fontos tárgytörténeti adatokat szolgáltatott a magyar mondákhoz és klasszikusok magyarázatához.

Főbb művei

• Az evangéliumi parabola viszonya az Aggádához (Budapest, 1894)
• Mely főszempontokból alakította át Goethe az Iphigeniáját? (Budapest, 1899)
• Éléments, Paralléles et Origines de la Légende des Sept Dormants (Paris, 1904)
• Le Légende judeo christienne du Compagnon au Paradis (Paris, 1908)
• Az arab Antar-regény. Összehasonlító irodalomtörténeti tanulmány; MTA, Bp., 1918
• A héber mese I-II. (Budapest, 1923-1924, Népszerű Zsidó Könyvtár 5. és 14. sz.)
• A biblia a költő Zrínyi Miklós műveiben (Budapest, 1925)
• Bibliographie des ouvrages du professeur Ignác Goldziher (Paris, 1927)
• Das hebräische und arabische Märchen (Leipzig, 1930)
• Die Bedeutung des arabischen Antar-Romans für die vergleichende Literaturkunde (Leipzig, 1931)

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
• Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8   [2]
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877–1927. 1–2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.