Bacher Vilmos
Bacher Vilmos (Liptószentmiklós, 1850. január 12. – Budapest, 1913. december 25.) orientalista, rabbi.
Életpályája [szerkesztés]
Bacher Simon fia volt. Elemi tanulmányait Szucsányban és Liptószentmiklóson végezte, a középiskolát pedig Pozsonyban. 1870-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1876-ban fejezte be rabbinikus tanulmányait Breslauban, ahol rabbivá avatták. Az 1877-ben megnyitott Országos Rabbiképző Intézet tanárává hívták meg, előzőleg rövid ideig rabbi minőségben működött Szegeden, a boszniai okkupáció idején tábori lelkész is volt. A Rabbiképzőben 36 esztendőn keresztül működött, Bloch Mózes halála után elnöki, majd igazgatói minőségben. Tanulmányi köre a zsidó és keleti tudományok nagyon sok ágára terjedt ki. Előadta a Rabbiképzőn a bibliai tudományok valamennyi ágát és a zsidók történetét. Szaktárgyai: az írásmagyarázat, a héber nyelvtudomány, az aggáda, a vallásbölcselet, a keleti stúdiumok közül különösképpen az arab és perzsa tanulmányok. Jelentős része volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Bibliájának kiadásában, Bánóczival együtt megindította a Magyar Zsidó Szemlét.
Legnagyobb, közel 10 kötetre terjedő műve a hagyományos irodalom agádikus ágával foglalkozott. Önálló munkáinak száma meghaladja a félszázat, dolgozatai 750-re rúgnak. Több munkájával a kultúrvilág tudományos köreinek elismerését vívta ki. Bacher a legtöbboldalú, legalaposabb és legtermékenyebb zsidó tudósaink közé tartozott. Alapvetően fontosak a bibliai exegéziséről, úgyszintén a vallásfilozófusok biblia-exegéziséről (két kötet), valamint a Zóhárról, a Targumok-ról és a héber grammatikusokról írt müvei. Kiadta Abulvalid Mervan ibn Dsaunach gyökszótárát Juda ibn Tibbon héber fordításában és annak héber grammatikáját az eredeti arab szövegben (Derenbourggal közösen).
A Talmud-kutatás terén világszerte elismert tekintély volt, aki évtizedekig reprezentálta a magyar-zsidó tudományosságot. Nagyszerű munkásságával csak Goldziher Ignácé és Kaufmann Dávidé vetekedhetett és ezek mellett főleg neki köszönhető, hogy olyan korban, amikor a haladó zsidóságban erős hanyatlásnak indult a talmudikus tudomány és már-már hitét vesztette a szemináriumi nevelés, a pesti Rabbiszeminárium a zsidó tudományok komoly centrumává erősödhetett. Ő alatta élte ez a fontos intézmény legdicsőségesebb és legtermészetesebb korszakát. Munkatársa volt minden zsidó folyóiratnak, gyűjteményes munkának és lexikonnak. Hatvanadik születésnapjára tanítványai emlékkönyvvel kedveskedtek (Budapest 1910), ebben van Blau Lajos dolgozata,a mely Bacher iratainak jegyzékéi tartalmazza; ennek kiegészítését Friedman Dénes adta ki.
Munkái [szerkesztés]
- Nîzamîs Leben und Werke und der zweite Theil des Nîzan. chen Alexanderbuches Leipzig, 1872. (Angolra fordította Robinson Sámuel 1873.) kiadás 1883.
- Abraham Ibn Esra's Einleitung zu seinen Pentateuch-commentar. Wien, 1876.
- A babiloniai amórák ágádája. Bpest, 1878. (Ugyanez németül: Die Agada der bábyl. Amoraer. Strassburg, 1878.)
- Musticheddin Sa'di's Aphorismen u. Sinngedichte. Strassburg, 1878.
- Ábrahám Ibn Ezre mint grammatikus. Bpest, 1881. (Ugyanez németül Strassburg, 1882.)
- Die grammatische Terminologie des Jehûdâ b. Dawid Hajjâg. Wien, 1882.
- Joseph Kinichi el Abulvalid Ibn Ganâh. Étude d'histoire d'exégése Paris. 1883.
- Die hebräisch-arabische Sprachvergleichung des Abulwalid Merwân Ibn Ganâh. Wien. 1884.
- Die Agada der Tannaiten. 2 kötet. Von Hillel bis Akiba. Strassburg. 1884-90.
- Abulvalid Mervân Ibn Ganâh (R. Jonâ) élete és munkái. Bpest, 1885. (Ugyanez németül. Lipcse. 1885.)
- Die hebräisch-neuhebräische u. hebräisch-aramäische Sprachvergleichung des Abulwalid Merwân Ibn Ganâh. Wien, 1885.
- Un abrégé de grammaire hébraique de Benjamin ben Juda de Rome et le Pétah Debarai. Paris, 1885.
- Sefer Sikkaron. Grammatik der hebräischen Sprache von R. Joseph Kimchi, zum erstenmale herausgegeben. Berlin, 1888.
- Aus der Schrift-erklärung des Abulwalid Merwan Ibn Ganâh (R. Jona). Leipzig, 1889.
- Die Agada dtr palást. Amoraer (3 kötet)
- Tradition und Tradenten
- Exegetische Terminologie der j. Tradilionsliteratur
Szerkesztette a Magyar Zsidó Szemlét Bánóczi Józseffel együtt 1884-től.
Források [szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 73–74. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
