Bacher Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bacher Vilmos
Született 1850. január 12.
Liptószentmiklós
Elhunyt 1913. december 25. (63 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orientalista,
rabbi,
pedagógus

Bacher Vilmos (Liptószentmiklós, 1850. január 12.Budapest, 1913. december 25.) orientalista, rabbi.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bacher Simon fia volt. Elemi tanulmányait Szucsányban és Liptószentmiklóson végezte, a középiskolát pedig Pozsonyban. 1870-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1876-ban fejezte be rabbinikus ta­nulmányait Breslauban, ahol rabbivá avatták. Az 1877-ben megnyitott Országos Rabbiképző Intézet tanárává hívták meg, előzőleg rövid ideig rabbi minőségben működött Szegeden, a boszniai okkupáció idején tábori lelkész is volt. A Rabbi­képzőben 36 esztendőn keresztül működött, Bloch Mózes halála után elnöki, majd igazgatói minő­ségben. Tanulmányi köre a zsidó és keleti tudo­mányok nagyon sok ágára terjedt ki. Előadta a Rabbiképzőn a bibliai tudományok valamennyi ágát és a zsidók történetét. Szaktárgyai: az írás­magyarázat, a héber nyelvtudomány, az aggáda, a vallásbölcselet, a keleti stúdiumok közül külö­nösképpen az arab és perzsa tanulmányok. Jelen­tős része volt az Izraelita Magyar Irodalmi Tár­sulat Bibliájának kiadásában, Bánóczival együtt megindította a Magyar Zsidó Szemlét.

Leg­nagyobb, közel 10 kötetre terjedő műve a hagyo­mányos irodalom agádikus ágával foglalkozott. Önálló munkáinak száma meghaladja a félszázat, dolgozatai 750-re rúgnak. Több munkájával a kultúrvilág tudományos köreinek elismerését vívta ki. Bacher a legtöbboldalú, legalaposabb és leg­termékenyebb zsidó tudósaink közé tartozott. Alapvetően fontosak a bibliai exegéziséről, úgy­szintén a vallásfilozófusok biblia-exegéziséről (két kötet), valamint a Zóhárról, a Targumok-ról és a héber grammatikusokról írt müvei. Kiadta Abulvalid Mervan ibn Dsaunach gyök­szótárát Juda ibn Tibbon héber fordításában és annak héber grammatikáját az eredeti arab szövegben (Derenbourggal közösen).

A Talmud-kutatás terén világszerte elismert tekintély volt, aki évtizedekig reprezentálta a magyar-zsidó tudományosságot. Nagyszerű munkás­ságával csak Goldziher Ignácé és Kaufmann Dávidé vetekedhetett és ezek mellett főleg neki köszönhető, hogy olyan korban, amikor a haladó zsidóságban erős hanyatlásnak indult a talmudikus tudomány és már-már hitét vesztette a sze­mináriumi nevelés, a pesti Rabbiszeminárium a zsidó tudományok komoly centrumává erősöd­hetett. Ő alatta élte ez a fontos intézmény legdicsőségesebb és legtermészetesebb korszakát. Munkatársa volt minden zsidó folyóiratnak, gyűj­teményes munkának és lexikonnak. Hatvanadik születésnapjára tanítványai emlékkönyvvel ked­veskedtek (Budapest 1910), ebben van Blau Lajos dolgozata,a mely Bacher iratainak jegyzékéi tartal­mazza; ennek kiegészítését Friedman Dénes adta ki.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nîzamîs Leben und Werke und der zweite Theil des Nîzan. chen Alexanderbuches Leipzig, 1872. (Angolra fordította Robinson Sámuel 1873.) kiadás 1883.
  • Abraham Ibn Esra's Einleitung zu seinen Pentateuch-commentar. Wien, 1876.
  • A babiloniai amórák ágádája. Bpest, 1878. (Ugyanez németül: Die Agada der bábyl. Amoraer. Strassburg, 1878.)
  • Musticheddin Sa'di's Aphorismen u. Sinngedichte. Strassburg, 1878.
  • Ábrahám Ibn Ezre mint grammatikus. Bpest, 1881. (Ugyanez németül Strassburg, 1882.)
  • Die grammatische Terminologie des Jehûdâ b. Dawid Hajjâg. Wien, 1882.
  • Joseph Kinichi el Abulvalid Ibn Ganâh. Étude d'histoire d'exégése Paris. 1883.
  • Die hebräisch-arabische Sprachvergleichung des Abulwalid Merwân Ibn Ganâh. Wien. 1884.
  • Die Agada der Tannaiten. 2 kötet. Von Hillel bis Akiba. Strassburg. 1884-90.
  • Abulvalid Mervân Ibn Ganâh (R. Jonâ) élete és munkái. Bpest, 1885. (Ugyanez németül. Lipcse. 1885.)
  • Die hebräisch-neuhebräische u. hebräisch-aramäische Sprachvergleichung des Abulwalid Merwân Ibn Ganâh. Wien, 1885.
  • Un abrégé de grammaire hébraique de Benjamin ben Juda de Rome et le Pétah Debarai. Paris, 1885.
  • Sefer Sikkaron. Grammatik der hebräischen Sprache von R. Joseph Kimchi, zum erstenmale herausgegeben. Berlin, 1888.
  • Aus der Schrift-erklärung des Abulwalid Merwan Ibn Ganâh (R. Jona). Leipzig, 1889.
  • Die Agada dtr palást. Amoraer (3 kötet)
  • Tradition und Tradenten
  • Exegetische Terminologie der j. Tradilionsliteratur

Szerkesztette a Magyar Zsidó Szemlét Bánóczi Józseffel együtt 1884-től.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Bacher Vilmos témában.