Helcz Antal
| dr. Helcz Antal | |
| Esztergom polgármestere | |
| Hivatali idő 1886 – 1895 |
|
| Helyettes | Malina Lajos |
| Előd | Papp János |
| Utód | Niedermann József |
|
|
|
| Született | Esztergom 1843 |
| Elhunyt | 1916 |
|
|
|
Dr. Helcz Antal (1843–1916) Esztergom polgármestere volt a 19. század végén.
Pályája [szerkesztés]
Helcz 1843-ban született Esztergomban. Eredetileg papi pályára készült, később jogot hallgatott. Így lett a városi törvényszék jegyzője, később városi főügyész. Az 1868. január 14-én megalakult a Deák-kör titkára lett. 1883-ban elnöke lett az 1865-ben alakult, a város zeneművészeit, dalkedvelőit és műbarátait tömörítő Dalárdának. 1886. október 24-étől Esztergom sz. kir. város polgármestere lett, és Simor János, esztergomi érsek bizalmasaként nekilátott a város építéséhez. Ekkor alakult meg a szentgyörgymezei iskola, árvaház (1890), az érseki kórház, a Szent Anna zárda, elemi iskola és az óvónőképző (1892). Polgármestersége alatt sok építkezés kezdődött a városban. Többek között megnyílt a zsinagóga, a Buda utcán kezdték el építeni a laktanyát, tervbe vették egy új közkórház alapítását, megkezdődött a Mária Valéria híd építése, valamint ekkor készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal.
Helcznek, és Földváry István főügyésznek kiemelkedő szerepe volt Esztergom, Víziváros, Szentgyörgymező és Szenttamás települések egyesítésében, ám 1895 júniusában – röviddel az egyesített Esztergom első közgyűlése előtt (július 8) – a polgármester sikkasztás miatt lemondani kényszerült. Ideiglenesen addigi helyettese, Niedermann József lett az utódja, de már júliusban Malina Lajos került a polgármesteri székbe.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Dr. Pifkó Péter: Emlékkönyv Esztergom egyesítésének 100. évfordulójára (Esztergom, 1995)
- Dr. Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
