Hegyi csavarcsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyi csavarcsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Család: Enidae
Nem: Ena
Tudományos név
Ena montana
Draparnaud, 1801
Szinonimák

Bulimus montanus Draparnaud, 1801

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi csavarcsiga témájú médiaállományokat és Hegyi csavarcsiga témájú kategóriát.

A hegyi csavarcsiga (Ena montana) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház nyújtott kúp alakú, 14–17 mm magas és 6–7 mm széles, hét vagy nyolc kanyarulatból áll. Színe világos- vagy sötétbarna, a csúcsa gyakran fehérre kopott, a kanyarulatok finoman redőzöttek. A szájadékon enyhe ajakduzzanat figyelhető meg. Az állat lába világosbarna vagy szürke, a fején és hátán sötétbarna, sűrűn álló foltokkal.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

A hegyi csavarcsiga egész Európában, Angliától Ukrajnáig, a Baltikumtól Bulgáriáig előfordul a kimondottan mediterrán vidékek (Ibériai-félsziget, Görögország és Közép- valamint Dél-Olaszország) kivételével. Nyugat-Európában csak néhány elszigetelt populációja ismert Franciaországban, Dél-Angliában és a Pireneusokban. Svájcban 2500 m-ig, Bulgáriában 2000 m-es magasságig figyelték meg. Domb- és hegyvidékek nedves lombhullató erdeiben (főleg bükkösökben) vagy Közép-Európában a folyók ártéri vidékein él az avarban vagy a sziklák repedéseiben. Fonnyadó vagy korhadó növényi részekkel táplálkozik. Esős, nedves időben gyakran felmászik a kövekre és a fák törzsére.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]