Hüttl Tivadar (sebész, 1919–1990)
| Hüttl Tivadar | |
| Született | 1919. június 5. Budapest |
| Elhunyt | 1990. július 25. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Hüttl Kálmán |
| Szülei | Hüttl Tivadar |
| Foglalkozása | orvos, egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (28/2-1-82)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hüttl Tivadar (Budapest, 1919. június 5. – Budapest, 1990. július 25.) magyar sebészorvos, címzetes egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1982). Hüttl Tivadar (sebész, 1884–1955) fia, Semmelweis Ignác dédunokája.
Munkássága[szerkesztés]
1943-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. 1944-től a budapesti I. sz. Sebészeti Klinikán munkatárs, később egyetemi tanársegéd, 1964-től pedig docens volt. 1968-tól a Semmelweis Kórház (Pest megyei Kórház) I. sz. sebészeti osztályának főorvosa, 1969-ben megbízott igazgatója, 1974-től címzetes egyetemi tanár volt. Általános és hasi sebészettel, sebfertőzéssel, a nyombélfekély és a vagotomia (bolygóideg-átmetszés) témájában ötven körüli tanulmánya nyomtatásban megjelent.
Művei[szerkesztés]
- A műtét utáni hasi összenövések megelőzésének kérdése (Bp., 1958)
- Sebészet (A gyakorló orvos enciklopediája, Bp., 1977)
- Az epeútkövesség intraoperatív diagnosztikája, különös tekintettel a cholangioscopiára (Bp., 1981)
Jegyzetek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Hüttl Tivadar (Orvosi Hetilap, 1990, 40. sz.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X