Húgyvezeték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hashártya mögötti (retroperitonealis) tér (hátulról feltárva!). Az ábra feltünteti a húgyvezetékek lefutását, valamint az egyéb szervekhez való viszonyát.

A húgyvezeték (ureter) páros, kétoldali, izmos falú cső, a vesemedencéből továbbítja a vizeletet a húgyhólyagba..

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 30 cm hosszú és 3 mm vastag. hasüregi (pars abdominalis) és kismedencei szakasza van (pars pelvina). Előbbi része a nagy horpaszizom elülső felszínén a hashártya mögött (retroperitonealisan) fut le. A here, illetve a petefészek leszálló érkötegei itt elölről ferdén keresztezik. A kismedencébe a kereszt-csípőcsonti ízülettől kissé oldalt, a közös csípőverőér oszlása előtt van. Nőben itt a petefészek mögött fut. A kismedencében elölről keresztezi a belső csípőverőeret. Kismedencei szakasza nagyrészt a hashártya alatti térben van (infraperitonealis). Férfiban hátul-alul keresztezi az ondóvezetéket, majd előre futva átfúrja a hólyagfalat, és a húgyhólyag dülmirigyre támaszkodó háromszögletű terület hátsó szögleteinél nyílik a húgyhólyagba. Nőben hátulról-alulról keresztezi a méh verőerének haránt szakaszát, majd közvetlenül elhalad a hüvely oldalsó és elülső boltozatainak oldalai mellett, ezután a – férfi húgyvezetékhez hasonló módon – belép a húgyhólyagba.

A húgyvezeték (ureter) keresztmetszete

Falszerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üregét – ami üres állapotban csillag alakú – átmeneti hám (urothelium) béleli. Ezt vékony kötőszövetes réteg rögzíti az izomréteghez. Az izomréteget simaizom alkotja, viszonylag vastag. Belső és külső hosszanti és középső körkörös (helyesebben spirális) lefutású izomkötegekből áll. Ezek egymásba átmennek, így szövettanilag sincs közöttük éles határ.

Vérellátás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Artériás véreállátását és vénás elvezetését több közeli ér ágai biztosítják.

Beidegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autonóm idegrendszer idegzi be.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vizeletet aktívan, adagonként, lefelé hullámszerűen tovafutó összehúzódásokkal továbbítja a vesemedencéből a húgyhólyag üregébe. A húgyhólyagba való beszájadzásánál egy szelepszerűen működő nyálkahártyaredő akadályozza meg a visszaáramlást.

Betegségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszálló fertőzései mellett a vesekövek ürülése emelhető ki, mint az egyik legsúlyosabb zsigeri fájdalmat okozó folyamat, urológiai segítséget igényel. A kövek a húgyvezetékben el is akadhatnak, ami mindenképpen viszonylag sürgős urológiai beavatkozást igénylő állapot.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Donáth Tibor: Anatómiai Nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963-243-178-7
  • Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online) (angolul)
  • Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az Ember Anatómiájának Atlasza (Medicina Kiadó 1959)
  • Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális Anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6 (angolul)
  • Blue Histology (angolul)