Görbői-hasadékbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2020. október 11., 07:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Görbői-hasadékbarlang
Hossz5,05 m
Mélység1 m
Magasság4,5 m
Függőleges kiterjedés5,5 m
Ország Magyarország
TelepülésNagygörbő
Földrajzi tájBakony
Típustektonikus
Barlangkataszteri szám4430-20

A Görbői-hasadékbarlang bazaltban kialakult barlang.

Leírás

Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található. Nagygörbőről D felé indul a 2 km-es portalanított üzemi út egy kőbányához, amely találkozási pont, parkoló hely lehet a barlang felkeresése során. A bánya üzemi épületeitől jobbra, Ny felé a meddőhányó aljánál elhaladva lehet beérni a Bazaltutcába. A bányától kb. 400 m-re a Bazaltutca főágában (vele párhuzamosan, feljebb kisebb mellékág is van), a DK-i oldal sziklafalának szögletében, a bazaltorgonák szomszédságában található a hasadékbarlang. Magas, keskeny nyílása DNy felé néz a sziklasarokból.

Befoglaló kőzete szürke bazalt, mint a többi kovácsi-hegyi barlangnál is. 4,5 m magas és 40 cm széles, szűk nyílással kezdődik a barlang. Befelé 2 m hosszan tartja magát a 40 cm-es faltávolság, majd 28 cm-es szűkület következik, ezután fokozatosan tágul és a végpontnál már ismét 40 cm. Oldalfalait hatalmas, egyben lévő szürke bazaltlapok alkotják, főtéje tökéletesen illeszkedő, beszorult kőlapokból áll, alját nagyobb részt durva bazalttörmelék tölti ki, csupán a végpont közelében található finomabb szemcsés kitöltés. Élővilágából kimutathatók korongcsigák (Aegopis verticillus), dalos szúnyogok (Culex pipiens) és iszapszúnyogok (Limonia nubeculosa). Hossza 5,05 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség, de a végpontig csak kifejezetten vékony testalkatúak juthatnak el.

A barlang a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tekinthető. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. Az eltávolodott kőzetkaréjban a további feszültségek feloldásaként újabb törések keletkeztek. Ilyen kisebb törés mentén alakult ki a Görbői-hasadékbarlang is. A barlang hossztengelye megegyezik a Bazaltutca irányával. Ásatása, további feltárása nagyon körülményes lenne.

Kutatástörténet

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, nagygörbői Görbői-hasadékbarlang bazaltban alakult ki, valamint 5 m hosszú és 4,5 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

Irodalom

További irodalom

  • Eszterhás István: Die Basalthöhlen der Tátika- und Kovácsi-berg. Arbeitsmaterial der Höhlenforscher, 19. Jahrgang. 1987. DWBO Dresden. 11. old.

További információk