Ugrás a tartalomhoz

Gérard Desargues

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Regasterios (vitalap | szerkesztései) 2019. március 30., 20:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (commonsba áthelyezett kép, benyomott kép ki)
Gérard Desargues
Gérard Desargues
Gérard Desargues
Született1591. március 2.
Lyon
Elhunyt1662. október 9. (71 évesen)
Lyon
Állampolgárságafrancia[1]
Nemzetiségefrancia
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gérard Desargues témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gérard (Girard) Desargues [ejtsd kb. „zsérar dézarg”] (Lyon, 1591. március 2. – Lyon, 1662. október 9.) francia építész és matematikus. Első publikációjában (1636) a perspektíva és az axonometria alapelveit rögzítette. Fontos munkája jelent meg a kúpszeletekről (1639). Gondolatai kortársai körében nem találtak megértésre, munkái feledésbe merültek, s csak a 19. századi újra felfedezésük után váltak ismertté és a geometriai kutatások megtermékenyítőivé.

Desargues-tétel

A matematika története a perspektív háromszögekre vonatkozó nevezetes tételét (1648) tartja számon. Ez kimondja, hogy ha két háromszög egy pontra nézve perspektív, akkor egy egyenesre nézve is perspektív és viszont.

Részletezve: Két háromszögről akkor mondjuk, hogy centrális (pontra vonatkozó) perspektívában vannak, ha a megfelelő pontjaikat összekötő egyenesek egy pontban (centrum) találkoznak. Hasonlóan akkor mondjuk, hogy axiálisan (egyenesre vonatkozóan) perspektív két háromszög, ha megfelelő oldalaik metszéspontja egy egyenesen (tengely, axis) sorakoznak. Desargues szóban forgó tétele szerint a háromszögek (vagy bármilyen síkidomok) csak egyszerre lehetnek centrálisan és axiálisan perspektívek.

A Desargues-tétel fontos következménye a projektív geometria tétele, mely szerint a síkban a perspektív kollineációnak mindig van centruma és tengelye (centrális-axiális kollineáció).

Források

  • Coxeter, H.S.M.: Projektív geometria, Gondolat Kiadó, 1986
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC, Nemzeti Tankönyvkiadó – Typotex, 1993, ISBN 963-7546-41-3
  1. Biographie universelle ancienne et moderne, 10