Ugrás a tartalomhoz

Gálos Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 4., 21:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Gálos Rezső
SzületettGoldschmidt Rezső
1885. december 17.
Budapest
Elhunyt1954. augusztus 23. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1908)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
SablonWikidataSegítség

Gálos Rezső, születési nevén Goldschmidt Rezső[2] (Budapest, 1885. december 17.Budapest, 1954. augusztus 23.[3]) irodalomtörténész, 1952-től az irodalomtudományok kandidátusa.

Életrajza

Budapesten született Gálos (Goldschmidt) Jakab és Márkus Berta fiaként. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Kolozsváron, Berlinben és Lipcsében végezte. 1908 és 1918 között a temesvári kereskedelmi iskola tanára, majd 1918-1939 között a győri felső kereskedelmi iskola igazgatója volt, és emellett 1928-tól a Pécsi Tudományegyetem magántanára, 1933-tól címzetes rendkívüli tanára. 1939-ben a zsidótörvények miatt nyugdíjazták és Budapestre költözött. A német megszállása (1944. március 19.) után munkaszolgálatos, 1945 tavaszán tért vissza Budapestre.

A második világháború után, 1945–1952 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve az ELTE-n a magyar irodalom története 1700–1830 között tárgykör címzetes nyugalmazott rendkívüli tanára.

1954. augusztus 23-án 69 évesen Budapesten érte a halál.

Munkássága

A szakfolyóiratokban, valamint önállóan jelentek meg irodalomtörténeti tanulmányai. Több 18–19. századi magyar író művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá.

Művei

  • Csokonai (Budapest, 1909)
  • Szentjóbi Szabó László költeményei. Kritikai kiadás életrajzzal (Budapest, 1911)
  • A magyar irodalom története. Felső kereskedelmi iskolák számára (Budapest, 1922, Császár Elemér közreműködésével.)
  • Legrégibb bibliafordításunk (Budapest, 1926)
  • A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében (Budapest, 1927)
  • Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái (Győr, 1931)
  • Báró Amade László (Pécs, 1937)
  • Bessenyei György életrajza (Budapest, 1951)
  • Mikes Kelemen (Budapest, 1954)
  • Kármán József (Budapest, 1954)
  • Szentjóbi Szabó László (Budapest, 1955)

Jegyzetek

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. Névváltoztatása a m. kir. belügyminisztérium 88713/1898. sz. rendelete alapján
  3. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1285/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)

Források