Gyilkos megszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyilkos megszállás
(Generation Kill)
Műfaj háborús minisorozat

Alkotó(k) Regény:
Evan Wright
Sorozat:David Simon
Ed Burns
Író(k) David Simon
Ed Burns
Evan Wright
Rendező(k) Simon Cellan Jones
Susanna White
Főszereplő(k) Alexander Skarsgård
James Ransone
Stark Sands
Lee Tergesen
Jon Huertas
Jonah Lotan
Rudy Reyes
Billy Lush
Chance Kelly
Eric Nenninger
Michael Kelly
Owain Yeoman
Marc Menchaca

Ország  USA
Nyelv angol
Évadok 1
Epizódok 7
Gyártás
Producer(ek) Andrea Calderwood
Vágó(k) Jason Krasucki
Oral Norrie Ottey
Operatőr(ök) Ivan Strasburg
Részenkénti játékidő 63-71 perc epizódonként
Sugárzás
Eredeti adó HBO
Eredeti sugárzás 2008. július 13.2008. augusztus 24.
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
TV.com-összefoglaló
PORT.hu-adatlap

A Gyilkos Megszállás (Generation Kill) egy 2008-as amerikai háborús sorozat.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai Első Felderítő Zászlóalj felderítőegysége volt az Irakba történő bevonulás „lándzsahegye”: ez a csapat tengerészgyalogos a legelső vonalban harcolt. Evan Wright az Első Felderítő Zászlóalj Bravo osztagának második szakaszához csatlakozott újságíróként az iraki megszállás idején. A katonai hadjárat első heteinek kimerítő krónikája a Rolling Stone magazin tudósítójának többszörös díjnyertes könyvét alapul véve, a leghitelesebb szemszögből mutatja be a Bagdadig vonuló gyilkos megszállást.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Epizódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. rész: Zúzzunk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuvaitban, a sivatag északi részén az első tengerészgyalogos hadosztály Irak lerohanására készül. A felderítők táborában azonban egyelőre unalmas a katonaélet. A sátor szűk, az ellátás akadozik, homokvihar nehezíti a baka sorsát. Mindenki arra vár, hogy az egység parancsnoka Stephen "Keresztapa" Ferrando mikor adja ki a parancsot az indulásra. A Rolling Stone magazin újságírója is csatlakozik hozzájuk, hogy majd Irakból tudósítson. A második szakaszhoz osztják be, a csapatvezető Brad "Jeges" Colbert, a sofőr Ray Person és a "Lándzsás", Harold Trombley káplár mellé. Amikor megindulnak, még senki sem tudja, mi vár majd rájuk.

2. rész: A civilizáció bölcsője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felderítők észak felé, Nasiriyah irányába törnek előre. A parancs szerint minden irakira lőni kell, akinél fegyver van. Mattis vezérőrnagy parancsot ad Ferrandónak, hogy a Bravo egység másnap éjszaka érje el az Eufrátesz folyót. Szinte harc nélkül áthaladnak Nasiriyah városán. A harmadik szakasz vezetője, „Amerika százados” McGraw szerint az ellenség még spórol egy támadásra. Miközben egyre mélyebben benyomulnak Irakba, a Bravo csapat elszakad a többi egységtől. Al Gharrafben azután a fiúk átesnek a tűzkeresztségen. Trombley megszerzi első vadászzsákmányát. A szakasz jókedvűen ünnepli a győzelmét.

3. rész: A repülőtér ostroma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túl az első összecsapáson, a Bravo egység tovább halad, miközben újabb parancsot kap: felderítést kell végezniük. Az út menti kis faluban ellenséges tűz fogadja őket. Az erősítés megérkezése után gyorsan felszámolják az ellenállást. Az új parancsot követően a csapat Ar Rifa városához megy. Fick megpróbálja átvenni az irányítást a kialakult helyzetben, ugyanis „Neandervölgyi” tüzérségi csapást kért egy nem létező ellenséges egységre. Miután az Alfa egység megtisztítja a várost, Ferrando új parancsot ad: előre kell nyomulniuk, és el kell foglalniuk a negyven kilométerre lévő repülőteret, amelyet az Iraki Köztársasági Gárda tankjai védenek.

4. rész: Keresztre feszítve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úton a repülőtér felé, amelyet el kell foglalniuk, az egység az amerikai haderő többi része elé kerül. Emiatt nehézkes az utánpótlás, így naponta csak egyszer ehetnek a katonák. Az Alfa is új feladatot kap, ezúttal egy iraki fogságba esett és meggyilkolt amerikai tengerészgyalogos holttestét kell visszaszerezniük Ah Shatra városában. Azután a CIA által kiképzett iraki szabadságharcosokkal kell találkozniuk. Eközben a Bravo egység folytatja az előrenyomulást észak felé. A katonák megtisztítják maguk előtt az utat az ellenségtől. Úttorlaszokat állítanak fel Al Hayy külterületén.

5. rész: Olaj a tűzre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kis falunál a Bravo egység tagjait megérinti a háború őrülete. Az új parancs szerint egy híd környékét kell felderíteniük. Úgy tűnik, az ellenség még nem adta fel a küzdelmet. Miután átcsoportosítást hajtanak végre, parancsot kapnak, hogy próbáljanak átnyomulni a hídon. Az akció megint kudarcba fullad. Másnak reggel, miután megvizsgálják a halottakat, rájönnek, hogy az ellenség nem az, akit elképzeltek. A felderítők folytatják az előrenyomulást észak felé, Al Muwafaqiyah irányába, közben úttorlaszt állítanak fel, és le kell rombolniuk a Köztársasági Gárda által felállított őrállást, amely a város iskolájában van.

6. rész: Légy résen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Al Kut külterületén Amerika százados túlzásba viszi egy rab megtörését. Ferrando szívhez szóló beszédének köszönhetően Neandervölgyi kijelenti Ficknek, hogy nem kérdőjelezi meg a parancsait. Az új parancs értelmében Bagdadból menekülő civileket kell kísérniük. A pihenőnél felülkerekedik a fiúkban az emberség, és megpróbálnak segíteni nekik. Colbert és a többiek azon tanakodnak, hogy a következő állomás Bagdad lesz, ami alighanem a háború végét jelenti. Ferrando találkozik a régi barátjával, aki háborús rémtörténeteket mesél neki. A felderítőket Baakúbaba irányítják.

7. rész: Szabadság hadművelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bravo egy elhagyott bagdadi cigarettagyárba fészkeli be magát, pihennek, üzletelnek, őrjáratokat küldenek a városba. Ez utóbbiak során szembesülnek azzal, mennyi problémával küszködnek a helybéliek. Próbálnak segíteni, de az ellátási hiányosságok és a kulturális különbségek nehezítik a helyzetet. Colbert aggódik a barátja, Kocher miatt, akit lefokoztak. Fick kiábrándult, hogy nincs terv a továbbiakra nézve, nem akarja veszélynek kitenni az embereit. Megtudják, hogy ez az utolsó napjuk Bagdadban, az egyik stadionban ünnepelnek. Az elhagyott bázison csomagolni kezdenek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]