Gyűrűs ózon
| Gyűrűs ózon | |||
 A gyűrűs ózon pálcikamodellje | |||
| Szabályos név | trioxirán[1] | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 153851-84-4 | ||
| PubChem | 16206854 | ||
| ChemSpider | 13375217 | ||
| |||
| InChIKey | XQOAKYYZMDCSIA-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | O3 | ||
| Moláris tömeg | 48,00 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A gyűrűs ózon az ózon egy elméletben létező módosulata. A normál ózontól eltérően, ami V alakú, a gyűrűs ózon alakja olyan, mint egy egyenlő oldalú háromszögé.
Tulajdonságai ismeretlenek, csak elméleti jóslatok vannak e téren. Például energiatartalma nagyobb mint a normál ózoné.[2]
Kis mennyiségű gyűrűs ózon van magnézium-oxid kristályok felületén, ha azok levegőben vannak.[3] Még nem állították elő nagyobb mennyiségben, de már megpróbálták lézerrel.[4]
Vannak találgatások arra vonatkozóan, hogy amennyiben a gyűrűs ózon előállítható nagyobb mennyiségben, és kellő stabilitást mutat[forrás?], akkor folyékony oxigénhez keverve nagyobb fajlagos tolóerejű rakéta-üzemanyagot lehetne vele előállítani.[4]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclic ozone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ CID 16206854 - Compound Summary. PubChem Compound. National Center for Biotechnology Information, 2007. július 11. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ Hoffmann, Roald (2004. április 25.). „The story of O. The Ring”. American Scientist 92 (1), 23–24. o. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1511/2004.1.23. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
- ↑ Plass, Richard, Kenneth Egan, Chris Collazo-Davila, Daniel Grozea, Eric Landree, Laurence D. Marks, and Marija Gajdardziska-Josifovska (1998. november 30.). „Cyclic Ozone Identified in Magnesium Oxide (111) Surface Reconstructions”. Physical Review Letters 81 (22), 4891–4894. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.81.4891. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
- ↑ a b (2005. február 8.) „Temple Researcher Attempting To Create Cyclic Ozone”. Science Daily. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
