Gyöngyös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. május 16.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Ez az oldal a heves megyei településről szól. A szó egyéb jelentéseihez lásd az egyértelműsítő lapot.

Koordináták: é. sz. 47.77501° k. h. 19.92806°47.77501, 19.92806

Gyöngyös

Mátra múzeum

Gyöngyös címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

3200

Körzethívószám

37

Népesség

Teljes népesség

32 733 fő (2008) +/-

Népsűrűség

605,04 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

54,10 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gyöngyös

é. sz. 47.77501° k. h. 19.92806°

Gyöngyös weboldala

Gyöngyös város Heves megyében. Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak.

[szerkesztés] Fekvése

Gyöngyös környéke

A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg.

[szerkesztés] Története

Honfoglaláskori településként ismert, és a 11. század végére már virágzó gazdasági élet alakult ki. Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, észak-keleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően. A 15. században letelepedő ferences szerzetesek a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását.

A település 17. századi állapotát híven tükrözi egy útileírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű" tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak. A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, a pestisben meghalt Vak Bottyánt a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát. A város 20. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették.

[szerkesztés] Városrészek

Belváros
Püspöki
Dél-Kálvária part (Rózsa-domb)
80-as lakótelep
Déli iparterület
Mátrai úti lakótelep
Északi városrész
Farkasmály, a város egykori szórakoztató negyede, ma kiépült pincék várják a borkedvelőket, évente megrendezik az Ivó Napi Pincejárást
Sár-hegy
Pipis-hegy, ipartelep és repülőtér
Mátrafüred
Sástó
Mátraháza
Kékes tető 1014 méter, az ország legmagasabb pontja, leendő síparadicsom
Iparipark

[szerkesztés] Látnivalók

Az Orczy kastély, a 2007-es felújítás utáni bejárata

1927-ben épült műemlék víztorony

Mátra Múzeum A 2007-ben felújított Orczy-kastély ad otthon a gyűjteménynek, ahol az egyedülálló mammutcsontváz is található
Mátravasút (Közlekedik: Mátrafüredre és Lajosházára)
Szent Orbán-templom (barokk; 16. századi alapokon)
Szent Bertalan-templom (barokk; 13. századi alapokon)
Szent Bertalan Templom Kincstára (Az épület 1784-ben épült, eredetileg jezsuita gimnáziumi konviktus volt. Itt található Magyarország második legnagyobb katolikus egyházi gyűjteménye.)
Fő tér, ahol a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek
II. Rákóczi Ferenc ház a Fő tér 2. szám alatt
Herman Lipót festőművész állandó kiálítása valamint 2007-től egyedülálló éremgyűjtemény a Fő tér 10-ben (Grassalkovich ház).
Mátra Művelődési Központ üvegablaka: Szinte Gábor – Hamvaiból újjáéledő főnixmadár

[szerkesztés] Oktatás

Felsőoktatás:

Középiskolák:

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1781. január 5-én Hám János szatmári püspök.
Itt született 1793-ban Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Itt született 1818-ban Almásy Pál politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke.
Itt született 1923. március 20-án Aba Iván író, újságíró.
Itt született 1952 októberében Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak megalapítója.
Itt született 1962. szeptember 27-én Fodor Gábor politikus, miniszter
Itt született 1978. augusztus 20-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke.