Gyöngyös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez az oldal a Heves megyei településről szól. A szó egyéb jelentéseihez lásd az egyértelműsítő lapot.
Gyöngyös
R. k. templom (Szent Bertalan) (5672. számú műemlék) 3.jpg
Szent Bertalan-templom
Gyöngyös címere
Gyöngyös címere
Mottó: „Ahol a nap és a hegy összeér”
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Jogállás város
Alapítás éve 1334
Polgármester Faragó László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3200
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 30 763 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 589,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 55,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Gyöngyös (Magyarország)
Gyöngyös
Gyöngyös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 19° 56′
Gyöngyös (Heves megye)
Gyöngyös
Gyöngyös
Pozíció Heves megye térképén
Gyöngyös weboldala

Gyöngyös (németül Gengeß) város Heves megyében, a Gyöngyösi járás székhelye. Gyöngyöspüspöki, Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja.

A várost átszeli a Gyöngyös-patak, a Külső-Mérges-patak, a Belső-Mérges-patak és a Tarján-patak.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "Gyöngyös" név eredetét többféleképpen magyarázzák: Istvánffy szerint Gemmeum oppidum, vagy Gemmeopolis ból ered, melyet az e vidéken nagy bőségben termő tölgyfák apró terméseitől Gyöngy-gemma-nak neveztek. Mások szerint pedig a város nevét a Mátravidéket megszálló kún-palóc törzs valamelyik nőtagjától kaphatta, akit Gyöngyös néven neveztek.

A hagyományok szerint Árpád egyik leányát nevezték Gyöngynek, aki követve atyját a Mátra vidékére, itt halt meg, és a Mátrából folyó patak mellé temették el. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában, részben itt a Mátrában, Bene, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi és Gyöngyöstarján mellett.

A település nevét a régi oklevelek Gyungus, Gyugus, Gungus, Geongeos, Giongios, Gyengyes, Giöngiös alakokban említették.

E vidékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint Árpád vezér a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. Szent István király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett.

Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat Aba nemzetségbeli nemeseknek - nobiles de genere Aba - nevezték.

A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspöki nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert.

Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint, Halászt (Gyöngyöshalászt), Jánosnak, Csobánka fiának adományozta, mint a hevesi várhoz tartozó birtokot, az isaszegi ütközetben szerzett érdemeiért.

János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid voltak, akik 1301-ben az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoztak. Az osztályegyezség szerint öröklött birtokaikat a három testvér között szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztozkodás után is közös birtokuk maradt, melyekből részt nyert mind a három testvér, akik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.

A testvérek közül Csobánka László még az osztozkodást megelőzően 1299 nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. Birtokait, köztük Gyöngyöst is 1322-ben Lampert országbíró és Dózsa nádor kapta meg adományként Károly Róbert királytól. A Csobánkák ezután Károly Róbert ellen fordulva Csák Máté zászlaja alá álltak, s 1312-ben a rozgonyi síkon, a Tarna patak közelében megütköztek a királyi sereggel, ahol a pártütők csatát vesztettek, és a harcban elesett Csobánka Dávid is, ezzel a Csobánkák csillaga is letűnt.

A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a 19. század elején rombolták le.

Tamás vajda fiai; Miklós, másként Kónya bán, Mihály pozsonyi prépost, majd egri püspök, továbbá Gáspár és László voltak.

Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, északkeleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően.

A Farkassy család után a Pohárnok, Berzeviczy és Salgó család voltak Gyöngyös város birtokosai, kiknek javai később a Zsigmond király által különösen kegyelt Rozgonyi családé lettek.

A 15. században ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását is.

1455-ben Gyöngyös felét László szécsényi vajda fia, több más birtokkal együtt eladta 40.000 forintért az ekkor már nagy hatalomra és dicsőségre emelkedett Gúthi Országh Mihálynak; gyöngyösi birtoka másik részét pedig zálogba adta Losonczy Albertnek, aki azt zálog címen harminc évig bírta. Mátyás király 1467-ben kelt irata alapján, a város legtekintélyesebb földesurai a Gúthi Országh család és a Losonczyak lettek. Mindkét család kiváló szerepet játszott hazánk történetében. 1468-ban Országh Mihály a pozsonyi országgyűlésen már nádori tisztet viselt, Losonczy László pedig az 1496-ik évben abban a kitüntetésben részesült, hogy a kincstári számadások megvizsgálását reábízták.

Mátyás király 1490ben bekövetkezett halála után a város urai II. Ulászló pártjához szegődtek s így Gyöngyös is részese volt a pártos harczok kellemetlenségeinek, mert II. Ulászló testvére és vetélytársa Albert, az 1491-ik év elején, Perényi Péterrel Gyöngyöst és vidékét pusztíttatta.

Az 1518 körüli években Móré László valamint a Gosztony család tagjai voltak a város legnagyobb birtokosai.

A település 17. századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű" tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak.

A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, a pestisben meghalt Vak Bottyánt a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát.

A város 20. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették.

Dr.Warga László emlékműve

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2%-a cigány és a maradék 0,5% német vagy szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A Mátrai borvidék története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöngyösön valószínű, hogy már a honfoglalást megelőző időkben is folyt szőlőművelés.

Az itteni szőlő- és bortermelésről az első adat egy 1301-es oklevélből maradt ránk, mely szerint a településen birtokos Csobánka László comes 3 fia megosztozott ősi gyöngyösi birtokukon, melynek nagyrésze szőlő volt, és leírta az osztásra került szőlők elhelyezkedését is, melynek egy része Gyöngyöspüspöki mellett, a másik Péter, Detrik fia és Fogas Detrik szőleje között (Péter mály), a harmadik rész pedig a város alatt feküdt.

Az 1576. évi tizedösszeírás is kitért a lakosság szőlőművelésére, az összeírás szerint a városnak ekor 348 bortermelő lakosa volt, és az általuk fizetett bortized összege 608 köbölre rúgott; így az évi termés 6688 köbölt tett ki.

Az 1578 évi összeírás szerint Gyöngyösnek 350 bortermelője volt, akik 733 köböl tizedbort szolgáltattak be. A köbölt ez idő szerint 15 pinttel számították.

A háborús idők megfogyasztották a termelők számát, mert az 1605-ös évben csak 125 bortermelőt írnak össze, akik 123 köböl bortizedet fizettek.

A város élelmes bortermelői boraikkal országszerte kereskedtek és a bort önmaguk adták el, mert itthon a kocsmáltatási jog a várost illette; a város maga szabta meg a termelőktől a város kocsmáinak vásárlandó bor árát.

Mivel a harmincadszedők a borárus gyöngyösieket megfizettetni akarták, János király Gyöngyös város régi kiváltságának biztosítására 1536-ban védelmi levelet adott ki, amelyben biztosította a borral kereskedő gyöngyösieket, hogy őket jártukban-keltükben senki ne akadályozhassa. E kiváltság biztosítását a gyöngyösiek később is állandóan szorgalmazták.

1608-ban II. Mátyás is engedélylevelet adott ki a gyöngyösi bortermelők részére, mely szerint saját termésű boraikat vám- és adómentesen árusíthatták az ország minden részén.

A 18. század előtti időkben a gyöngyösi bortermelők főleg a fehér szőlőfajokat művelték köztük a rajnai fajokat is, amelyeket báró Brudern József telepített be gyöngyöstarjáni szőlejébe. Azonban a 19. század elején a kadarkát kezdték ültetni, melyet török szőlőnek neveztek. Ez volt az uralkodó fajta egészen az 1886-ban fellépő filoxéravészig, amely három év alatt elpusztította az összes szőlőterületet.

A filoxéravész végzetes csapást mért Gyöngyösre, mert lakosai nemcsak a város határában levő 2000 holdnyi szőlejüket vesztették el, hanem a Gyöngyös vidékén lévő falvak határaiban elterülő szőlőiket is, melyek szintén 2000 holdnyi területen feküdtek.

Később az amerikai fajtákba való oltás által a szőlőfelújítás nagy munkája rengeteg anyagi áldozattal és verejtékkel végre sikerült, úgy hogy a filoxérapusztítás után alig tíz év mulva, a város lakossága újra jobb napokat látott.

Az új telepítéssel meghonosultak a legnemesebb csemege- és borszőlők is. A kistermelők különösen a csemege-fajokat ültették, mert a kedvező kereskedelmi viszonyok mellett ezek termését a legelőnyösebben értékesíthették.

A szőlő mellett a gyöngyösi termelőnek régebben a híres gyöngyösi bab volt a mellékkeresete; a későbbi időkben azonban a kivitelre jobban keresett csontár-gyümölcsöket (cseresznye, meggy, barack) termelték.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben lásd: Gyöngyös belvárosa

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mátra Múzeum - A 2007-ben felújított Orczy-kastély ad otthon a gyűjteménynek, ahol az egyedülálló mamutcsontváz is található
  • Palóc népművészeti kiállítás és Babaház
  • Herman Lipót - festőművész állandó kiállítása valamint 2007-től egyedülálló éremgyűjtemény a Fő tér 10-ben (Grassalkovich ház)
  • Fő tér Galéria

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1927-ben épült műemlék víztorony
  • Víztorony
  • Fő tér - Ahol a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek. A tér déli végén található a testvérvárosok kútja, amin mind az 5 testvérváros neve és címere megtalálható.
  • II. Rákóczi Ferenc ház - A Fő tér 2. szám alatt
  • Mátra Művelődési Központ üvegablaka: Szinte Gábor – Hamvaiból újjáéledő főnixmadár
  • Gyöngyösi Uszoda és Termálstrand - Vize alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely metakovasavat is tartalmaz. Összetételénél fogva jótékony hatással bír bizonyos bőrbetegségek, gyomorpanaszok, reumatikus és idegrendszeri megbetegedések esetén.[4]
  • Városi Sportcsarnok - A 60 cm-es falak és az országosan is egyedülálló tetőtartó szerkezet megmaradt az új kor számára.
  • Könyves Kálmán tér - Kossuth szobor
  • Huszárszobor - Jókai és Móricz Zsigmond utca kereszteződése
  • Zsinagóga - A nagyméretű, reprezentatív épületet Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján építették 1930-ban. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll.
  • Zeneiskola - (Eredetileg Jezsuita Gimnázium) 1752-ben épült. Az átalakítás 1782-1783-ban Rabl Károly tervei szerint történt. Itt kapott helyet a zeneiskola.
  • Kisállatkert
  • Mátravasút - Mátrai erdei, keskeny-nyomtávú kisvasút. Két szárnyvonalon közlekedik; Gyöngyös-Mátrafüred, illetve Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház útvonalon.
  • Turul-szobor[5]

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátra Múzeum épülete
  • Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivál
  • Gyöngyösi Szüreti Napok
  • Görgényi László gulyás-főzőverseny (Gyöngyösi Szüreti Napok keretein belül)
  • Mifeszt Ifjúsági Fesztivál
  • Gyöngyösi Bornapok
  • Mátrai Veteránautó Találkozó
  • Vak Bottyán Díjugrató Lóverseny
  • Gyöngyösi Művészeti Hetek
  • Gyöngyös Város Napjával egybekötött XIX. Századi Piac

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöngyös fő városrészei
Belterület Külterület
Gyöngyöspüspöki Farkasmály
Dél-Kálvária part (Rózsa-domb) Sár-hegy
Észak-Kálvária part (Lakóliget) Pipis-hegy - ipartelep és repülőtér
80-as lakótelep Mátrafüred
Pesti úti lakótelep Sástó
Mátrai úti lakótelep Mátraháza
Felsőváros, Kakastánc Kékestető
Belváros
Duránda
Déli iparterület
Ipari park


Helyi tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöngyös tömegközlekedését a Mátra Volán Zrt. látja el. A várost hat helyi autóbuszjárat szolgálja ki amelyek a következők: 1, 1/A, 2, 3, 4, 10.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviseli magát.

Elektronikus média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyöngyös Városi Televízió - Az első adásra 1994. november 20-án került sor, azóta folyamatosan sugározza Gyöngyös, a Gyöngyösi Kistérség és a köz érdekeit.

Rádióállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg is működnek gyöngyösi székhellyel, sugárzással:

  • Diórádió - Fm 101.7 "A mi rádiónk" 1996. április 27-től sugározza műsorát az FM 101,7 MHz-en. Az évek során Heves megye legnagyobb kereskedelmi rádiójává nőtte ki magát. A megyében jelenleg 2 frekvencián fogható Gyöngyösön és Hatvanban.
  • MaxiRádió Gyöngyös Fm 92.4 - Ami Neked szól! A város közösségi rádiója. 2014 áprilistól hallható, amelyet a Mátra Média Kulturális Egyesület üzemeltet.
A Mátravasút egyik mozdonya a gyöngyösi végállomáson

Megszűnt gyöngyösi rádióállomások:

  • Saturnus Rádió - 2002-ben megszűnt közkedvelt rádióállomás. A város első helyi rádióadója volt.
  • Juventus Gyöngyös - A Saturnus Rádió megszűnése után a Juventus rádió bérelte az egykori FM 88.9 MHz-s sávot.
  • Klubrádió Gyöngyös - A megszűnt Juventus Rádió helyén a 88.9-es frekvencián bérelte a sávot, majd ez a rádió is megszűnt és 2014 májusában végleg lekapcsolták a frekvenciát.

Jelenleg Gyöngyösön fogható rádióadók vételi elérhetőségei:

Írott és internetes sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyöngyös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Thermal Tours Hungary - Gyöngyösi Strandfürdő
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Pásztó Salgótarján Pétervására Héraldique meuble compas.svg
Lőrinci

Észak
Nyugat  Gyöngyös  Kelet
Dél

Eger
Hatvan Jászberény Heves