Gulácsi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulácsi László
SablonWikidataSegítség

Gulácsi László (1957) az MTA doktora, tudományos rektorhelyettes, professzor, egyetemi kutató, Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) és Innovációs Központ (EKIK), Óbudai Egyetem, Budapest,[1] ÓE Innováció Menedzsment Doktori Iskola, vezető.[2]

Oktatás[szerkesztés]

Gulácsi László orvos (Debreceni Orvostudományi Egyetem), szakorvos (társadalomorvostan), valamint matematikai közgazdaságtan, szociológia (Budapesti Corvinus Egyetem, korábban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem), programozó matematika (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen), valamint egészségügyi közgazdaságtan (University of York) terén szerzett egyetemi oklevelet.

A Medical University of Amsterdam, a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Orvostudományi Egyetem PhD-fokozataival rendelkezik.

A Pécsi Tudományegyetemen habilitált 2007-ben. MTA doktora fokozatot szerzett 2017-ben.[3]

Szakmai tagságok és tapasztalatok[szerkesztés]

Az MTA Gyógyszerésztudományi Állandó Bizottság tagja.[4] A Budapesti Corvinus Egyetemen 2018-2019 között tudományos rektorhelyettes, az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék alapító tanszékvezető egyetemi tanára (2013-2020), valamint az Egészség-gazdaságtani és Technológiai Kutatóközpont alapító vezetője (2002-2013). A Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtan Szakosztályának alapító elnöke 2010-2015. Az European Journal of Health Economics (IF:4,4),[5] a Society and Economy[6] szerkesztő bizottságának tagja és az Orvosi Hetilap (IF: 0,6) rovatgondozó munkatársa.[7] Az Egészség Akadémia, Nemzetközi és Hazai Szerkesztőbizottság Tanácsadó Testületi tagja.

Kutatási projektek[szerkesztés]

2024-ig 18 esetben vett részt Európai Bizottság által finanszírozott kutatásokban (Framework programok, FP6, FP7, H2020), ezeknek kutatásvezetője, koordinátora vagy résztvevője volt. 2024-ben futó projektek:

  • Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése; Tématerületi Kiválóság Program, kutatásvezető (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból megvalósuló projekt, (TKP2021-NKTA-36).[8]
  • Changes in the Socio-economic Burden of Epidermolysis Bullosa in Europe, BUR-EB;[9] kutató (Az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs program által támogatott European Joint Programme on Rare Diseases COFUND-EJP N825575 támogatásával, hazai résztvevőként az NKFIH támogatásával, 2019-2.1.7-ERA-NET).

Publikációk[szerkesztés]

Összesen 775 tudományos közleményt, 16 könyvet, 78 könyvfejezetet és további 64 tudományos művet publikált az egészségügyi közgazdaságtan, technológiaelemzés, népegészségügy és minőségfejlesztés terén. IF: 409,663 (kiemelt szerzős: 124,423); MTMT Citáció: 4938 (független 3484), Hirsch index (MTMT) 36[10]; GoogleScholar Citációk 6688, Hirsch index: 46.[11] Publikációs tevékenység 2018-2022 között (5 év): D1=32; Q1=13; Q2=7; Q3=6; Q4=2; összesen: 60. Eddig 8 sikeres Ph.D. tézis témavezetője volt. További részletek: https://hecon.uni-obuda.hu/

Publikációs lista (MTMT)[szerkesztés]

Legsikeresebb kutatások[szerkesztés]

Magyarország[szerkesztés]

Kutatási eredményei és egészségügyi technológiaelemzési jelentései jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a biológiai betegségmódosító (disease-modifying antirheumatic drugs – DMARDs) terápiák (infliximab, etanercept, tocilizumab, rituximab, abatacept) bekerültek Magyarországon a közfinanszírozásba és a rheumatoid arthritisben, juvenilis rheumatodi arthritisben, arthritis psoriaticaban, Crohn betegségben, ulcerativ colitisben és psoriasisban szenvedő betegek hozzájutottak a megfelelő terápiához.

Gulácsi László 2000-ben megalapította a régió első Egészségügyi Technológiaelemzési kutatóközpontját (HunHTA) Corvinus Egyetemen, amely közel 40 t technológiaelemzést végzett a különböző szakterületeken (reumatológia, gasztroenterológia, neurológia, urológia, ortopédia, belgyógyászat, kardiológia).

Nemzetközi[szerkesztés]

Kutatási eredményei igen lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a biológiai betegségmódosító terápiák (disease-modifying antirheumatic drugs – DMARDs) biohasonló készítményei egész Európában viszonylag egész gyorsan bekerültek a gyakorlatba, közfinanszírozásba.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]