Guibemantis depressiceps

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guibemantis depressiceps
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Aranybékafélék (Mantellidae)
Alcsalád: Mantellinae
Nem: Guibemantis
Faj: G. depressiceps
Tudományos név
Guibemantis depressiceps
(Boulenger, 1882)
Szinonimák
szinonímák
  • Rhacophorus depressiceps Boulenger, 1882
  • Rhacophorus mocquardi Boulenger, 1896
  • Mantidactylus acuticeps Ahl, 1929
  • Mantidactylus (Mantidactylus) acuticeps — Ahl, 1931
  • Rhacophorus (Rhacophorus) depressiceps — Ahl, 1931
  • Rhacophorus (Rhacophorus) mocquardti — Ahl, 1931
  • Boophis depressicepsGuibé, 1947
  • Boophis mocquardi — Guibé, 1947
  • Mantidactylus mocquardi — Guibé, 1975
  • Mantidactylus depressiceps — Guibé, 1975
  • Mantidactylus (Guibemantis) depressicepsDubois, 1992
  • Guibemantis (Guibemantis) depressicepsVences & Glaw, 2006
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Guibemantis depressiceps témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guibemantis depressiceps témájú médiaállományokat és Guibemantis depressiceps témájú kategóriát.

A Guibemantis depressiceps a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén, a tengerszinttől 1200 m-es magasságig honos.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Közepes méretű Guibemantis faj. A hímek testhossza 32–45 mm, a nőstényeké 35 mm körüli. Háti bőre sima, színe változatos, gyakran hosszanti sötétbarna csíkkal.[2]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nagy, élőhelyének módosulásához jól alkalmazkodik, bár teljesen nyílt területeken nem képes fennmaradni, populációja nagy számú. Több védett területen is megtalálható. Erdei élőhelyének területe csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invázív eukaliptuszfajok terjeszkedése, a legeltetés és a lakott területek növekedése következtében. Élőhelyét a tetők borításához használt Pandanus levelek gyűjtése is rombolja.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b * Nussbaum, R., Cadle, J. & Vences, M. 2004. Mantidactylus depressiceps. Downloaded on 15 April 2020.
  2. Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln

Források[szerkesztés]