Gordon (rabszolga)

Gordon
McPherson & Oliver: A megkorbácsolt Gordon (vizitkártya, 1863)
Született	nem ismert nem ismert
Elhunyt	19. század nem ismert
Foglalkozása	katona
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gordon, más források szerint Peter rabszolga volt az Amerikai polgárháború idején. Róla készültek a rabszolgaság egyik leghíresebb és talán leggyakrabban idézett fényképfelvételei, melyeken a hátán lévő, korbácsolástól származó hegeket mutatta meg.

Szökése és megmenekülése

Gordon Louisiana államban dolgozott rabszolgaként John és Bridget Lyons ültetvényén. 1862. őszén az ültetvény egyik felügyelője büntetésül kegyetlen módon megkorbácsolta. Hogy mi volt a bűne, az nem derült ki. Gordon súlyos sérüléseket szerzett, két hónapig az ágyból sem tudott felkelni. 1863. márciusában kockázatos döntésre szánta el magát: minden erejét és bátorságát összeszedve megszökött az ültetvényről. Hogy a kutyák ne tudják kiszagolni a nyomát hagymával tömte tele a zsebeit. Az ültetvényen hamar felfedezték a szökést és megkezdték keresését, sőt riasztották a szomszédos ültetvényeket is, hogy minél hamarabb elfogják a szökött rabszolgát. Gordon eltökélt volt és ment, amíg bírt. Tíz nappal később elért Baton Rouge-ba, ahol a unionisták csapatai állomásoztak. Úgy döntött, hogy fegyvert ragad és csatlakozik a déli államok ellen harcoló erőkhöz. Gordon életének további részletei nem ismertek. Katonai pályafutása is hiányosan dokumentált, annyit biztosan tudni, hogy több bevetésen is részt vett és túlélte a polgárháború csatáit, de hogy később mi lett vele azt sajnos nem tudni.

A híres fényképek

Gordont Baton Rouge-ban a besorozásnál orvosi vizsgálatnak is alávetették, ekkor derült fény a korbácsolás okozta sérülésekre a hátán. Éppen a táborban tartózkodott két vándorfotós, William D. McPherson és társa Mr. Oliver, akik engedélyt kértek Gordontól, hogy dokumentálhassák az elszenvedett erőszak nyomait. A két fényképész több felvételt is készített Gordon hátáról. Az egyik fényképhez az alábbi sorokat fűzték: „Artayou Carrier korbácsolt meg. A korbácsolás következtében két hónapig az ágyat nyomtam. A gazdám azután jött, hogy megkorbácsoltak; a felügyelőt kirúgta. Szerencsétlen Peter saját szavai, miközben a székre ült a fotózáshoz.”

McPherson és Oliver a képeket vizitkártya formájában sokszorosították és értékesítették. A brutális bántalmazásról készült felvétel nagy feltűnést keltett és hamar ismertté váltak az országban. Gordon hegekkel teli hátáról készült fotókra a rabszolgatartás árnyoldalainak kézzelfogható bizonyítékaként tekintettek, melyre a halálbüntetést támogatók előszeretettel hivatkoztak. Volt, aki szerint százezer példányban kellett volna lemásolni is mindenhova eljuttatni, hogy mindenki lássa e szörnyűséget. Több fotós is kihasználta a kép ismertségét és saját maga készített belőle másolatot, melyeket értékesítettek. Az egyik legismertebb ilyen másolatot Mathew Brady fényképész készítette.

A Harper’s Weekly 1863. július 4-én megjelent számában Typical Negro címmel megjelent cikkben írta meg Gordon történetét. A sérüléseket bemutató fotó mellett két másik róla készült képet is leközölt a lap: az egyiken katonai uniformisban látható, a másik pedig a besorozáskor készült. A szerzők beszámoltak a rabszolgaként töltött időről, a bántalmazásról és szökéséről. A cikk megjelenése jelentősen befolyásolta a rabszolgákról kialakult képet és felhívta figyelmet a rabszolgatartók embertelen bánásmódjára. Idővel Gordon az elnyomott rabszolgák példaképe és a bátor hazafi afro-amerikai megtestesítője lett.

Galéria

• 
  a másik felvétel
• 
  Nem sokkal a táborba érkezés után
• 
  Gordon egyenruhában (metszet, 1863)
• 
  A Harper’s Weekly cikke Gordonról

Források

• -s-: A megkorbácsolt Gordon. Fotó-történet blog, 2012. december 3. (Hozzáférés: 2016. április 12.)
• (1863. július 4.) „A Typical Negro”. Harper's Weekly, 429. o. (Hozzáférés: 2016. április 12.)  
• Margaret Abruzzo. Polemical Pain: Slavery, Cruelty, and the Rise of Humanitarianism. JHU Press, 309. o. (2011. március 29.). ISBN 9781421401270. Hozzáférés ideje: 2016. április 13. 
• Civil War CDV of African American Contraband, Baton Rouge, La.. Cowan's Auctions . [2014. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.) „Civil War CDV of African American Contraband, Baton Rouge, La., 2008, Historic Americana Auction, Dec 4 & 5 with imprint of McPherson & Oliver, Baton Rouge, and verso inked inscription Contraband that marched 40 miles to get to our lines. An exceptional image.”
• David Stephen Heidler, Jeanne T. Heidler és David J. Coles. Encyclopedia of the American Civil War: A Political, Social, and Military History. W. W. Norton & Company, 931. o. (2002). ISBN 039304758X 
• Copy photograph of Gordon, a runaway slave.. Yale University Library Catalog. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
• Frank H. Goodyear III: Photography changes the way we record and respond to social issues. Smithsonian Institution. [2013. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
• Adonica Lyons Shaw: Captain John Lyons of St. Landry Parish. Lyons Family website, 2024. április 28. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
• Norris, Michele (2011. december 5.). „'The Atlantic' Remembers Its Civil War Stories”. (Hozzáférés: 2016. április 13.)  
• Ten days from today I left the plantation. Historylink101 . [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon (rabszolga) témájú médiaállományokat.