Gordon (rabszolga)
| Gordon | |
 | |
| McPherson & Oliver: A megkorbácsolt Gordon (vizitkártya, 1863) | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1907. július 20. nem ismert |
| Foglalkozása | katona |
| Katonai pályafutása | |
| Ország |  Egyesült Államok |
| Rendfokozata | őrmester |
| Egysége | Uniós hadsereg |
| Háborúi, csatái | amerikai polgárháború Port Hudson ostroma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gordon, más források szerint Peter rabszolga volt az amerikai polgárháború idején. Róla készültek a rabszolgaság egyik leghíresebb és talán leggyakrabban idézett fényképfelvételei, melyeken a hátán lévő, korbácsolástól származó hegeket mutatta meg.
Szökése és megmenekülése[szerkesztés]
Gordon Louisiana államban dolgozott rabszolgaként John és Bridget Lyons ültetvényén. 1862 őszén az ültetvény egyik felügyelője büntetésül kegyetlen módon megkorbácsolta. Hogy mi volt a bűne, az nem derült ki. Gordon súlyos sérüléseket szerzett, két hónapig az ágyból sem tudott felkelni. 1863 márciusában kockázatos döntésre szánta el magát: minden erejét és bátorságát összeszedve megszökött az ültetvényről. Hogy a kutyák ne tudják kiszagolni a nyomát, hagymával tömte tele a zsebeit. Az ültetvényen hamar felfedezték a szökést és megkezdték keresését, sőt riasztották a szomszédos ültetvényeket is, hogy minél hamarabb elfogják a szökött rabszolgát. Gordon eltökélt volt és ment, amíg bírt. Tíz nappal később elért Baton Rouge-ba, ahol a unionisták csapatai állomásoztak. Úgy döntött, hogy fegyvert ragad és csatlakozik a déli államok ellen harcoló erőkhöz. Gordon életének további részletei nem ismertek. Katonai pályafutása is hiányosan dokumentált, annyit biztosan tudni, hogy több bevetésen is részt vett és túlélte a polgárháború csatáit, de hogy később mi lett vele, azt sajnos nem tudni.
A híres fényképek[szerkesztés]
Gordont Baton Rouge-ban a besorozásnál orvosi vizsgálatnak is alávetették, ekkor derült fény a korbácsolás okozta sérülésekre a hátán. Éppen a táborban tartózkodott két vándorfotós, William D. McPherson és társa Mr. Oliver, akik engedélyt kértek Gordontól, hogy dokumentálhassák az elszenvedett erőszak nyomait. A két fényképész több felvételt is készített Gordon hátáról. Az egyik fényképhez az alábbi sorokat fűzték: „Artayou Carrier korbácsolt meg. A korbácsolás következtében két hónapig az ágyat nyomtam. A gazdám azután jött, hogy megkorbácsoltak; a felügyelőt kirúgta. Szerencsétlen Peter saját szavai, miközben a székre ült a fotózáshoz.”
McPherson és Oliver a képeket vizitkártya formájában sokszorosították és értékesítették. A brutális bántalmazásról készült felvétel nagy feltűnést keltett, és hamar ismertté váltak az országban. Gordon hegekkel teli hátáról készült fotókra a rabszolgatartás árnyoldalainak kézzelfogható bizonyítékaként tekintettek, melyre a halálbüntetést támogatók előszeretettel hivatkoztak. Volt, aki szerint százezer példányban kellett volna lemásolni is mindenhova eljuttatni, hogy mindenki lássa e szörnyűséget. Több fotós is kihasználta a kép ismertségét, és saját maga készített belőle másolatot, melyeket értékesítettek. Az egyik legismertebb ilyen másolatot Mathew Brady fényképész készítette.
A Harper’s Weekly 1863. július 4-én megjelent számában Typical Negro címmel megjelent cikkben írta meg Gordon történetét. A sérüléseket bemutató fotó mellett két másik róla készült képet is leközölt a lap: az egyiken katonai uniformisban látható, a másik pedig a besorozáskor készült. A szerzők beszámoltak a rabszolgaként töltött időről, a bántalmazásról és szökéséről. A cikk megjelenése jelentősen befolyásolta a rabszolgákról kialakult képet, és felhívta figyelmet a rabszolgatartók embertelen bánásmódjára. Idővel Gordon az elnyomott rabszolgák példaképe és a bátor hazafi afro-amerikai megtestesítője lett.
Galéria[szerkesztés]
-
a másik felvétel -
Nem sokkal a táborba érkezés után -
Gordon egyenruhában (metszet, 1863) -
A Harper’s Weekly cikke Gordonról
Források[szerkesztés]
- -s-: A megkorbácsolt Gordon. Fotó-történet blog, 2012. december 3. (Hozzáférés: 2016. április 12.)
- (1863. július 4.) „A Typical Negro”. Harper's Weekly, 429. o. (Hozzáférés: 2016. április 12.)
- Margaret Abruzzo. Polemical Pain: Slavery, Cruelty, and the Rise of Humanitarianism. JHU Press, 309. o. (2011. március 29.). ISBN 9781421401270. Hozzáférés ideje: 2016. április 13.
- Civil War CDV of African American Contraband, Baton Rouge, La.. Cowan's Auctions . [2014. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.) „Civil War CDV of African American Contraband, Baton Rouge, La., 2008, Historic Americana Auction, Dec 4 & 5 with imprint of McPherson & Oliver, Baton Rouge, and verso inked inscription Contraband that marched 40 miles to get to our lines. An exceptional image.”
- David Stephen Heidler, Jeanne T. Heidler és David J. Coles. Encyclopedia of the American Civil War: A Political, Social, and Military History. W. W. Norton & Company, 931. o. (2002). ISBN 039304758X
- Copy photograph of Gordon, a runaway slave.. Yale University Library Catalog. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- Frank H. Goodyear III: Photography changes the way we record and respond to social issues. Smithsonian Institution. [2013. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- Adonica Lyons Shaw: Captain John Lyons of St. Landry Parish. Lyons Family website, 2024. április 14. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- Norris, Michele (2011. december 5.). „'The Atlantic' Remembers Its Civil War Stories”. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- Ten days from today I left the plantation. Historylink101 . [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
További információk[szerkesztés]
