Glikokonjugát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A glikokonjugátok a szénhidrátok fehérjékkel, peptidekkel, lipidekkel és szacharidokkal kovalens kötéssel alkotott vegyületei.[1] A glikokonjugátok glikoziláció során képződnek.

A glikokonjugátok a biológiában igen fontos szerepet játszó vegyületek, nagyon különböző kategóriájú anyagok tartoznak közéjük, úgymint a glikoproteinek, a peptidoglikánok, a glikolipidek, a glikozidok és a lipopoliszacharidok. Ezek szerepet kapnak a sejt-sejt interakciókban, ide értve a sejt-sejt felismerést; a sejt-mátrix interakciókban; a detoxifikációs folyamatokban.

Általában a glikokonjugátok szénhidrát része(i) játszanak fontos szerepet a folyamatokban; erre látványos példa az NCAM és a vérfehérjék, ahol a szénhidrátstruktúra apró részletei döntik el a sejt kötődését, vagy a keringésben maradás időtartamát.

Bár számos fontos molekulatípus (DNS, RNS, ATP, cAMP, cGMP, NADH, NADPH és koenzim A) tartalmaz szénhidrát-elemeket, ettől még azokat általában nem tekintik glikokonjugátoknak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Glycoconjugates at the US National Library of Medicine Medical Subject Headings