Gámán Zsigmond
| Gámán Zsigmond | |
 | |
| Született | 1829. március 2.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 1907. szeptember 1. (78 évesen)[2] Kolozsvár[2] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gámán Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
nagykállovai és benczenczi Gámán Zsigmond (Kolozsvár, 1829. március 2. – Kolozsvár, 1907. szeptember 1.) királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara nyugalmazott titkára, Kolozsvár sz. királyi város törvényhatóságának 33 éven át választott tagja, a kolozsvári kereskedelmi akadémia és az állami fa- és fémipari szakiskola felügyelő bizottságainak elnöke, 1848/49. évi honvéd-hadnagy, a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank nyugalmazott főtitkára, a kolozsvéri Iparosegylet örökös tiszteletbeli tagja.[3]
Közgazdasági szakíró, műfordító, újságíró, lapszerkesztő.
Életpályája[szerkesztés]
Iskoláit szülővárosában végezte el. 1849-ben beállt a hadseregbe; Kemény Farkas ezredes segédtisztje lett. A zsibói fegyverletétel után Aradon tartózkodott; azután besorozták az osztrák katonának. 1850. májusig közlegényként Olaszországban szolgált. Rövid idő múlva leszerelték, hazatért Kolozsvárra. 1851-ben a kereskedelmi és iparkamara jegyzője, 1855-től titkára volt. 1857-ben a Kamara megbízásából megrendezte az első erdélyi iparkiállítást Kolozsváron. 1863-ban megindította és szerkesztette az Erdélyi Posta, majd az Unió című politikai és közgazdasági lapot.
Az Erdélyi Vasút egyik szószólója volt. Cikkeit az erdélyi napilapok és folyóiratok közölték. Szerkesztője volt a kolozsvári Heti Lapnak és a Hivatalos Értesítőnek. Németből és franciából több színdarabot fordított magyarra.
Családja[szerkesztés]
Felesége, Szabó Josephine (1838–1908)[4] volt. Két fiuk született: József és Béla.[3]
Művei[szerkesztés]
- Helység-névtár (Kolozsvár, 1861)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24452.htm
- Népújság
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8