Független Baloldal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Független Baloldal az olasz parlament egyik politikai csoportja volt 1953–92 között, amelyet olyan személyek alapítottak, akiket baloldali pártok, különösen az Olasz Kommunista Párt (PCI) listáján választottak meg, de nem voltak a delegáló párt tagjai, illetve nem vették magukra nézve kötelezőnek annak pártfegyelmét.

Története[szerkesztés]

A csoport 1953-ban született, amikor a képviselőházi és szenátusi választások alkalmával az Olasz Kommunista Párt (PCI) sok párton kívüli, a kultúra, a civil társadalom képviselőjét indította listáján. Belőlük Tomaso Smith és Virgilio Nasi szenátorok alakították meg a Baloldali Független Demokraták (Gruppo Democratico Indipendenti di Sinistra) nevű csoportot.[1]

196768-tól kezdték használni a Független Baloldal megnevezést egészen a PCI feloszlásáig, azokra a párt által delegált, de párton kívüli jelöltekre, akik akár a katolikus világból (mint Raniero La Valle), vagy az üzleti életből (például Altiero Spinelli, Ferruccio Parri, aki évekig a Szenátus feje volt), vagy a civil társadalomból (pl. Cesare Terranova bíró), vagy a show-bizniszből (pl. Eduardo De Filippo, Gino Paoli) kerültek a párt listájára. A Független Baloldal ebben a meghatározó történelmi időszakban független frakciót alkotott a PCI mellett; a Képviselőházban az 1980-as évekig, míg a Szenátusban 1992-ig működtek.[2][3][4]

A Független Baloldal további ismertebb tagjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sinistra Independente című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Giambattista Scirè: La democrazia alla prova. Cattolici e laici nell'Italia repubblicana degli anni '50 e '60, Carocci editore. Roma (2005) (olaszul)