Földrajzinév-tár

A földrajzinév-tár helynevek jegyzéke, amely a név típusát, helyzetét meghatározó adatokat vagy egyéb szükséges tájékoztatást is ad.

Egy földrajzi hely egyértelmű definiálásához általában nem elegendő csak a koordináták, vagy csak a név ismerete.

• Ugyanaz a név többféle objektumot is jelölhet egy adott helyen (pl. Margit-sziget, Margitsziget), ezért az azonosításhoz a név mellett szükséges az objektum típusának ismerete is. A magyar földrajzi nevekben ez részben tükröződik az írásmódban is, például Sáros-patak vagy Sárospatak, attól függően, hogy vízrajzi elemre vagy településre vonatkozik.
• Ugyanaz a névalak, ugyanolyan típusú objektumokat jelölve különböző helyeken is megjelenhet (pl. Gyöngyös-patak, Nagy-hegy), ezek a homonimák.

Az egyértelmű meghatározáshoz ezért minimálisan a földrajzi nevet, az objektum típusát és a térbeli vonatkozási helyet is meg kell adni. (A pontos meghatározáshoz emellett a vonatkoztatási időpont ismerete sem hátrány.)

Rendeltetés

A földrajzinév-tárak létrehozásának célja a földrajzi nevek névalakjainak és leíró adatainak nyilvántartásba vétele, az egységes névhasználat elősegítése érdekében.

A helyes névalakok ismerete és egységes használata korántsem olyan alapvető, mint gondolnánk. A földrajzi neveknek tartalmilag és írásképileg is több névváltozata jelenik meg a mindennapi használatban, és sok ezek közül pontatlan, illetve helyesírási szempontból helytelen. Ezért fontos, hogy legyenek olyan adattárak, amelyben az akadémiailag elfogadott nevek szerepelnek, és széles körben hozzáférhetők. Az emberek többsége a földrajzi nevek helyének és írásmódjának forrásául a térképeket, atlaszokat tekinti mérvadónak (jobb híján). A térképi nevek szakmai forrásai pedig – más térképek mellett – maguk a névtárak, ezért a névtárak készítésében fontos szerepe és felelőssége van a térképészeknek.

A névtárak felhasználási területe lehet minden olyan szakma, amely földrajzi neveket használ:

• térképszerkesztési munkák
• térinformatikai alkalmazások
• természettudományi kutatások: földrajztudomány, biológia, ökológia stb.
• társadalomtudományi kutatások: történelem, néprajz, nyelvészet, irodalom stb.
• oktatás
• sajtó
• idegenforgalom

Típusok

Hagyományos földrajzinév-tárak

A hagyományos földrajzinév-tárak az egyes földrajzi nevek elhelyezkedését koordinátapárral, vagy egyéb térbeli vonatkozással (pl. közigazgatási egység nevével), szöveges vagy táblázatos formában adják meg. Emellett tartalmazzák a nevek különféle változatait, az eredetre vonatkozó információkat stb. A hagyományos névtárakhoz nem feltétlenül kapcsolódik a nevek térképi ábrázolása.

A nyomtatott névtárak használata szótárszerűen történik, egyszerű kereséseket tesznek csak lehetővé. Ezen kívül a keresést általában névmutató könnyíti meg, amely az összes névváltozatot tartalmazza. Egyéb attribútumok szerint azonban nem lehet keresést végezni. Gondot jelent a méretarány kötöttsége, a papírméret korlátozottsága és a kötött példányszám is. Ezen kívül a papírnévtárak közvetlenül nem bővíthetők, frissíthetők.

Magyarország Földrajzinév-tára

Magyarország Földrajzinév-tárának (FNT) I. és II. kötetei a 70-es, 80-as években jelentek meg nyomtatásban. Az FNT I. 715 db országos jelentőségű domborzati, vízrajzi és tájnevet tartalmaz. Az FNT II. részletesebb, 19 kötetben, megyénként tartalmazza a földrajzi neveket. Az FNT II. már nem csak térképészeti célokra készült, hanem a hivatalok névhasználatának segítésére is, számukra a rendelet írja elő az FNT neveinek használatát.

A névtárak felépítése egyszerű, abc-rendben tartalmazzák az elsődlegesen megállapított földrajzi neveket. Emellett a nevek egy térképmellékleten kerültek feltüntetésre.

A nevekhez sok kiegészítő információ kapcsolódik leíró adatként, több csoportra bontva:

• általános információk:
  • az objektum típusa
  • mely táj, megye része
  • vizeknél az országok, ahonnan v. ahová érkeznek
• kiegészítő információk:
  • vizeknél a forrástelepülés és a kiemelt név első települése, a befogadó víz neve, a torkolat helye, ill. a határátlépések helyei
  • egyéb objektumoknál magasságadat
• névváltozatok:
  • használatra nem javasolt névváltozatok
  • vizeknél a különböző szakaszokra vonatkozó névváltozatok és nem javasolt nevek
• térbeli elhelyezkedés: a térképmellékletre vonatkozó keresőadat. A térképmelléklet bemutatja a név térképi elhelyezését. (FNT I., 1982)

A felsorolt leíró adatok jellegéből is látszik, hogy a névtár elsősorban térképszerkesztési munkákhoz készült, információkat tartalmaz a nevek pontos vonatkozási helyére is, ezzel a térképi névrajz gondos megtervezéséhez nyújt nagy segítséget.

Digitális névtárak

A számítógépek korszakában nem sokáig váratott magára a hagyományos névtárak digitális feldolgozása. A digitális névtáraknál általában relációs adatbázis-szerkezetben történik az adattárolás. Ilyen formában a névalakok a táblák rekordjaiként szerepelnek és külön mezőkben számtalan leíró adat kapcsolható hozzájuk.

A digitális adatbázis a papírkorlátok feloldásával bővítette ki a használati lehetőségeket. Az adatbázis-kezelők lehetővé tesznek speciális leválogatásokat, szűréseket. Nemcsak a nevek kereshetők ki (egyesével), mint a nyomtatott változatoknál, hanem névtöredékek is, vagy bármely leíróadat, ill. leíróadat-kombinációk segítségével lehet leválogatásokat végezni, a keresési eredményeket sorba rendezni. Az elemzésekben fontos az idő, mint dimenzió megjelenése, kiszűrhetők a különböző időpontokra, intervallumokra vonatkozó névkészletek, tehát gyakorlatilag megválasztható a névtár érvényességi időpontja. A digitális formátum lehetővé teszi a névtár folyamatos bővítését, javítását, az egyszerűbb sokszorosítás pedig a széles körű használatot is elősegíti.

A névtárak feladata (és más, neveket is tartalmazó adatbázisokkal való kötelező különbsége) a földrajzi nevek és referencia-adataik tárolása karakterhelyes, nyelvtanilag korrekt, hivatalos stb. formában. Ennek következtében egyik gyakorlati céljuk az, hogy más, statisztikai, igazgatási, gazdasági, idegenforgalmi, történelmi adatbázisok vagy információs rendszerek számára földrajzi névi szegmensek lehessenek.

Névtárak térinformatikai környezetben

A digitális formátumú földrajzinév-tárak térinformatikai adatbázisnak tekinthetők, mert tartalmaznak a nevekre vonatkozó térbeli adatokat is. Érdemes lehet azonban eggyel továbblépni, a földrajzinév-tárat térinformatikai környezetben – például ArcGIS-ben – térinformatikai rendszerként is felépíteni. A térinformatikai szoftverek eszköztára a térbeli elemzéseket, lekérdezéseket, a megfelelő színvonalú térképi megjelenítést, illetve a térképi alapú keresést is támogatja, amelyek egy földrajzinév-tár esetében fontos funkciók. Az adattartalom a leíró adatok szempontjából nem különbözik egy „hagyományos” digitális adatbázistól. A lényegesebb különbség a geometriai adatok gyűjtésében és feldolgozásában van. Egy térinformatikai alapú névtárban ugyanis az egyes névalakokhoz egy-egy geometriai alakzat (pont, vonal vagy poligon) tartozik térképi vonatkozási helyként. Ezen objektumhoz rendeljük hozzá a térbeli adatokat, általában a beszúrási pontjuk, a töréspontjaik vagy a befoglaló téglalap sarokpontjainak koordinátáit. Így a névtárban a nevek térbeli és leíró adatait a neveket „hordozó” objektumok azonosítója kapcsolja össze.

A térinformatikai rendszerként működő földrajzinév-tár tartalmazza a hagyományos névtárak funkcióit (adattárolás, egyszerű keresések, egyszerű megjelenítés). A nem elhanyagolható többletet az összetett lekérdezések, az időbeli vizsgálatok lehetősége, és a különféle elemzések és leválogatások eredményeinek térképi megjelenítése adja. A térkép itt nem csak a grafikus ábrázolás eszköze, hanem részt vehet a nevekkel kapcsolatos jelenségek térbeli elemzésében is. Az információk előállítása a névtár adatain elvégzett térbeli műveleteken (pl. átlapolásokon, övezetképzésen, hálózatelemzésen) alapul. A legnagyobb ismert névtárak (pl. az Alexandria Digital Library Gazetteer) térinformatikai rendszeren alapulnak.

A FÖMI által vezetett hivatalos Földrajzinév-tár

A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló rendeletek értelmében a Földrajzinév-bizottság és egyéb illetékes intézmények által megállapított neveket a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) tartja nyilván hivatalos Földrajzinév-tárában, azt folyamatosan vezeti, és nyilvánosságra hozza.

Kapcsolódó szócikkek

• Helységnévtár

További információk

• Földrajzinév.lap.hu
• Névtár-gyűjtemény a dei.icio.us-on (feltöltés alatt)
• 303/2007. (XI. 14.) Kormányrendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról – az új rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba, megállapítja, hogy a hivatalos Földrajzinév-tár vezetése a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) feladata.