Földrajzi köznév

A földrajzi köznév a magyar nyelv földrajzi neveinek helyesírásában használt nyelvészeti fogalom. A több elemre bontható földrajzi név azon utótagja, amely az adott földrajzinév-alakulat domborzati (hegy, völgy, félsziget), vízrajzi (patak, tó, gázló, csurgó), földtani-talajtani (szikes, kőtenger, homokpuszta), növény- (rét, makkos, tőserdő) vagy állatföldrajzi jellegét (baglyos, rókalyuk, bíbicjárás) ragadja meg, esetleg emberföldrajzi szempontú, többnyire múltbéli funkcióját írja le (irtás, baromjárás, itató, határárok).

A földrajzi köznevek helyesírási sajátosságai

Az Akadémiai Kiadó gondozásában, Fábián Pál, Földi Ervin és Hőnyi Ede szerkesztésében 1998-ban megjelent, A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány egyes pontjai részletesen ismertetik a földrajzi köznévi utótagok helyesírását. Ezekre a pontokra szögletes zárójelek közé zárt utalószámokkal hivatkozunk a szócikk szövegében. Az említett kiadvány 4.315. sorszámú függeléke tartalmazza a leggyakoribb, kötőjellel kapcsolandó több száz földrajzi köznév és tájnyelvi változataik listáját.

A kis kezdőbetűvel írandó földrajzi köznevet az előtte álló taghoz legtöbbször kötőjellel kapcsoljuk (Szár-hegy, Velencei-tó, Szentbékkállai-kőtenger, Alpári-rét, Abaligeti-rókalyuk, Bábolnai-határárok). Ez az elv olyan esetekben is érvényesül, amikor a közszói helyesírás szerint az alakulatot morfológiai szempontból összetételnek vagy jelzős szerkezetnek tekinthetjük, azaz fehér tó, de földrajzi névként Fehér-tó; keszthelyi fennsík, de Keszthelyi-fennsík; kőhegy, de Kő-hegy. [2.61., 3.8.–3.9.] A földrajzi köznévi utótag csak azokban az esetekben írandó külön, amikor különírt szavakból álló földrajzi névhez kapcsolódik, például Pap tava hegy, és nem *Pap tava-hegy; Sárbogárd előtti rétek, és nem *Sárbogárd előtti-rétek. [3.20.] Amennyiben egy földrajzi köznév többes számú, határozóragos vagy -s képzős alakjában fordul elő egy földrajzi névben, a fenti szabályok ezekben az esetekben is érvényesülnek, azaz Fülöp-szigetek, Iványi-szurdokra, Szívós-kopolyás stb. [4.314.]

Amennyiben egy földrajzi köznév önmagában, előtag nélkül alkot önálló földrajzi nevet, nagybetűvel írandó: Rét, Baglyos, Csurgó. Az ilyen alakulat kötőjel nélkül írandó összetételnek minősül még abban az esetben is, ha egyébként második tagja önmagában is földrajzi köznév: azaz Tőserdő, és nem *Tős-erdő; Rókalyuk, és nem *Róka-lyuk. [2.62.]

Egyes esetekben további értelmezést, etimológiai mérlegelést kíván a földrajzi nevet alkotó összetételek szerepének megállapítása. Így például, noha a határhegy földrajzi köznévnek minősül, a Budai-hegység egyik rögcsoportja mégsem *Hármas-határhegy alakban írandó, a névelemzés ugyanis a hármashatár + hegy szavak összetételére utal, azaz a helyesen írt forma Hármashatár-hegy. [4.313.]

A földrajzi köznevek listája

Az alábbiakban a A földrajzi nevek helyesírása 1998. évi kiadásának 75–96. oldalán felsorolt földrajzi köznevek sorakoznak. [4.315.]

Az egyes földrajzi köznevek mellett álló számjegyek a földrajzi köznév fogalomcsoportjára utalnak a következőképpen:

1: vízrajzi fogalmak

2: domborzati fogalmak

3: területi, emberföldrajzi fogalmak

4: növényföldrajzi fogalmak

5: talajföldrajzi fogalmak

6: tengerfenék-domborzati fogalmak

7: földtani fogalmak

8: parttagoltságra utaló fogalmak

• ág 12
• ágazat 2
• ágy 12
• agyag 5
• agyaggödör 2
• agyaglik 2
• agyaglyuk 2
• agyagos 5
• agyagsivatag 3
• áj 12
• akácás 3
• akácliget 4
• akácos 3
• akó 3
• akol 3
• aládűlő 3
• aláeresztő 3
• alájáró 3
• alföld 3
• alj 3
• állás 3
• álló 3
• alma 4
• almafa 4
• almás 3
• almáskert 4
• alszél 3
• általjáró 3
• aluljáró 3
• amsós 13
• aprós 3
• áramlás 1
• aranykapu 3
• árapasztó 1
• árkos 2
• árnyék 3
• árok 26
• árokköz 3
• árokmellék 3
• árpás 3
• ártér 1
• árteres 1
• ásvány 3
• aszalás 3
• aszaló 4
• aszó 12
• aszottas 14
• aszóvölgy 2
• atoll 3
• avas 3
• baglyas 3
• baglyos 3
• bagolyfogó 3
• bakhát 3
• bánya 2
• bányatető 2
• barackos 3
• bárányjárás 3
• báránylegelő 3
• barázdaszél 3
• bárkás 3
• barlang 2
• baromállás 3
• baromjárás 3
• baromlegelő 3
• baromszállás 3
• bazaltoszlop 7
• begy 2
• bejáró 3
• beltelek 3
• belvízcsatorna 1
• bérc 2
• bereg 2
• berek 34
• berekfás 3
• berekmellék 3
• berekpart 3
• berekszél 3
• bérföld 3
• berkenyefa 4
• berkes 3
• berzsenyes 3
• bíbices 3
• bíbicjárás 3
• bikajárás 3
• birkaakol 3
• birkajárás 3
• birkalegelő 3
• birkás 3
• birsalmás 3
• birtok 3
• bivalyjárás 3
• bivalyos 3
• bivalyúsztató 3
• bodon 1
• bodonkút 1
• bodony 1
• bodzás 3
• bodzáskert 4
• bogaras 3
• bogárzó 3
• bogárzószél 3
• bojtorjángos 3
• bojtorjános 3
• bokor 4
• bokros 3
• bolgárkert 4
• bolhás 3
• bordás 3
• borjúakol 3
• borjúállás 3
• borjúdelelő 3
• borjúitató 3
• borjújárás 3
• borókás 3
• borostyán 4
• borostyános 3
• borsóföld 4
• borsos 3
• borsós 3
• borsótábla 4
• borza 4
• borzlyuk 2
• bozdás 3
• bozót 3
• bozótmellék 3
• bödönkút 1
• börc 2
• bötefa 4
• bucka 2
• buckó 2
• budzsák 3
• bugyogó 1
• burján 4
• búzaföld 4
• búzás 4
• buzgó 1
• bükk 24
• bükkfa 4
• bükkös 3
• bütykös 2
• cédrus 4
• cégérfa 4
• ciglés 3
• cikó 4
• cikola 4
• csádé 4
• csalános 3
• csalit 3
• csanálos 3
• csapás 3
• csapat 3
• csárdahely 3
• csarit 3
• csarita 3
• csáté 4
• csatorna 1
• csatornamellék 3
• csatornapart 3
• csege 1
• csemetekert 4
• csemetéskert 4
• csemfa 4.
• csepeles 3
• csepely 4
• csepelyes 3
• cseplesz 4
• cseplye 4
• csepőte 34
• cseppkő 2
• cseppkőbarlang 2
• cser 4
• csere 3
• cserebokor 4
• cseredűlő 3
• csereerdő 4
• csereföld 3
• cserekert 3
• csereklyés 3
• csererdő 4
• csererét 3
• cseres 3
• cseresznyefa 4
• cseresznyés 3
• csereszőlő 4
• cserfa 4
• csergő 1
• cserje 4
• csermely 1
• cserszél 3
• cset 4
• csevice 1
• csevicekút 1
• csigás 3
• csíkfa 4
• csikójárás 3
• csikókarám 3
• csikólegelő 3
• csíkos 3
• csillagszállás 3
• csipke 4
• csipkebokor 4
• csipkés 3
• csireszállás 3
• csókás 3
• csollányos 3
• csónakázótó 1
• csonka 3
• csonkás 3
• csoport 38
• csordaállás 3
• csordajárás 3
• csordajáró 3
• csordakút 1
• csordalegelő 3
• csorgó 1
• csörge 1
• csúcs 2
• csúcska 2
• csucskó 2
• csukás 1
• csurgó 1
• csuszamlás 2
• csücskő 3
• csücsök 3
• csürhekút 1
• csürhelegelő 3
• csűrkert 3
• dagonya 5
• dágvány 3
• darab 3
• darudelelő 3
• darudéllés 3
• darudéllő 3
• darvas 3
• debrő 2
• dél 2
• delelő 3
• deleltető 3
• déllő 3
• délő 3
• delta 1
• derék 12
• deszkakút 1
• diás 3
• dinnyeföld 4
• dinnyehordó 3
• dinnyés 3
• dió 4
• diófa 4
• diófás 3
• diófasor 4
• diós 3
• disznódelelő 3
• disznójárás 3
• disznólegelő 3
• disznós 3
• dobogó 2
• dobra 2
• dohányföld 4
• dohányos 3
• dolina 2
• domb 2
• dombhát 2
• dombó 2
• domboldal 2
• dombság 2
• dombvidék 2
• döbör 2
• dögér 1
• dögös 1
• döngör 2
• dűlő 3
• dűlőhát 3
• dűlőzug 3
• dűne 5
• ebes 3
• ebhát 2
• eger 13
• éger 4
• égererdő 4
• egeres 3
• égés 3
• egres 13
• egyfa 4
• él 2
• élés 3
• elő 3
• előhát 2
• előhegy 2
• élővíz 1
• elővölgy 2
• emlékerdő 4
• eperjes 3
• epres 3
• ér 1
• érchegység 2
• erdő 4
• erdőföld 3
• erdőhát 2
• erdőhely 3
• erdőköz 3
• erdőrész 3
• erdőszél 3
• erdővég 3
• ereszkedő 2
• eresztő 23
• eresztvény 24
• ereszvény 24
• érköz 3
• érmellék 3
• erős 12
• érpart 3
• észak 2
• eszterág 1

Források

• ↑ Fábián–Földi–Hőnyi: Fábián Pál, Földi Ervin, Hőnyi Ede: A földrajzi nevek helyesírása. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1998. 131. o. ISBN 963 05 7535 3  
• ↑ Balázs – Földgömb: Balázs Géza: A földrajzi nevek helyesírásának logikája. Földgömb, 2. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2014. november 21.