Frank János

Frank János
Született	1925. június 11. Budapest
Elhunyt	2004. június 13. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	művészettörténész
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1947–1951)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1977) Széchenyi-díj (2003)
Sírhelye	Farkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Frank János (Budapest, 1925. június 11. – Budapest, 2004. június 13.) Széchenyi-díjas művészettörténész.

Életpályája

Frank István magánhivatalnok és Nádas Lenke fia. A háború alatt munkaszolgálatos volt. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Egyetemen végezte (1947–1951). A kötelező gyakornoki évet a Szépművészeti Múzeumban töltötte (1951–1952). A gyakorló év letelte után a szentendrei Ferenczy Múzeumban kapott segédmuzeológusi állást (1952-1955). 1955-ben bekerült a Műcsarnokba előadói, főmunkatársi, majd 1983-1992 között kiállítási osztályvezetői beosztásba.

Már 1951-től rendezett hazai, sőt külföldi kiállításokat is, vállalta a kiállítások előkészítését, katalógusok szerkesztését. Annyira bedolgozta magát ezen a területen, hogy az 1980-as évektől Budapesten és vidéken, de az 1985-86-os tanévben az ELTE művészettörténeti tanszék hallgatóinak is tartott tárlatrendezésekkel kapcsolatos előadásokat.

Kutatási területe a 20. századi és a kortárs művészet, továbbá a tárlatrendezés elméleti kérdései. Egyre több, a későbbiekben már mások által készített kiállítási katalógusokhoz írt bevezető tanulmányt, írt továbbá műkritikákat, cikkeket, interjúkat, memoárokat. 1964-től publikált képzőművészeti cikkeket az Élet és Irodalom című hetilapban, az ÉS mellett 1973-89 közt a The New Hungarian Quarterly, 1979-1984 közt pedig a Budapest című havi szemle egyik képzőművészeti kritikusaként működött.

Emlékezete

Egyik tanítványa, Néray Katalin írta róla: „Mindent tőle tanultunk. Nemcsak azt, hogy a tárlatot rendezi valaki, hanem, hogy a művészettörténész kritikai szerepe a műtermi válogatásnál kezdődik, hogy a kiállító terembe nem rakunk aszparáguszt és pálmafát, és a festmény nem lehet a szobor háttere [...] hogy hogyan kell egy katalógust tisztességesen megszerkeszteni. Stílust tanultunk tőle, kitartást, túlélést.”

Kötetei (válogatás)

• Szöllősi (Corvina, 1974);
• Szóra bírt műtermek (Magvető, 1975);
• Szabó Vladimir (Corvina, 1976);
• Paizs (Képzőműv. Alap Kiadó, 1979);
• Az eleven textil (Corvina, 1980);
• Makovecz Imre (Corvina, 1980);
• Román György (Corvina, 1982);
• Czóbel (Corvina, 1983);
• Magyar plakát 1945–1985 (katalógushoz tanulmány, Műcsarnok, 1985);
• Tisztelet Berczeller Rudolfnak (katalógushoz tanulmány, VII. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, 1978);
• Dunántúlról a fények –Gyarmathy Tihamérról (Németh Lajos 60. születésnapjára tanulmányok - az ELTE és az ELTE művészettörténet tanszék kiadása, 1993);
• Tisztelet Jankovits Józsefnek (katalógushoz tanulmány, VIII. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, 1990);
• „Kis vésőütések” - Csiky Tibor - 1932–1989 (ÚM, 1991/2);
• Tárlatok-Szertartások (a Műcsarnok kiadása, 1992);
• Enclaves-Zárványok, Maria Lugossy, francia, német és magyar nyelven (Birdyland Editions, Paris, 1992);
• Harasztÿ István (Új Művészet Kiadó, 1993);
• A Műcsarnok negyven éve 1950–1990, tanulmány (a Műcsarnok kiadása, 1996);
• A kinetikus szobrász, Harasztÿ István életmű-katalógus tanulmány (Műcsarnok, 1998);
• Tasista geometria, Hencze Tamás pályaíve (Holmi, 1998. július);
• Szövés=életmód, Nagy Judit katalógus-tanulmány (magánkiadás, 1998);
• Előbb a kocka, aztán az emberfő, Gulyás Gyula katalógus-tanulmány (Ludwig Múzeum, 1999).

Díjak, elismerések (válogatás)

• Munkácsy Mihály-díj (1977);
• MAOE-díj (1995);
• Ipoly Arnold Érem (1996);
• Széchenyi-díj (2003).

Források

• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. 644. o. ISBN 963-8477-44-X