Forgalomgeneráló modell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A forgalomgeneráló modell a kommunikációs hálózatok vizsgálatához használható sztochasztikus modell.

Kommunikációs hálózat lehet például, egy számítógép-hálózat, vagy egy celluláris (cellás) hálózat.

A csomaggeneráló modell a csomagkapcsolt hálózatok forgalomgeneráló teszt módszere. Például, egy web-forgalom modell azt vizsgálja, hogy egy webböngészőn keresztül milyen ki-, és bemenő forgalom zajlik.

Ezek a modellek a távközlési technológiák fejlesztése-, és folyamatos ellenőrzése során igen hasznosak; ezekkel analizálni lehet a különféle kommunikációs protokollokat, algoritmusokat, és hálózati elrendezéseket (hálózati topológia).

Alkalmazások[szerkesztés]

A hálózat forgalmi teljesítménye úgynevezett testbed hálózatban mérhető, hálózati forgalomgenerátorokkal, mint például, az iperf, bwping, és Mausezahn.

A forgalomgenerátor minta csomagokat küld, egyedi csomagazonosítóval, mely lehetővé teszi a nyomkövetést.

A hálózati szimulációval végzett numerikus analízis kisebb költséggel jár.

Egyszerűsített forgalmi modellnél a sorbanállási elmélet is használatos analitikus megközelítésre.

A ‘greedy source’ modell[szerkesztés]

A greedy source modell (szó szerinti fordításban: ‘mohó forrás’) egy egyszerű csomaggeneráló modell. Jól használható a QoS nélküli, úgynevezett ‘best effort’ típusú forgalmi szolgáltatásoknál a maximális áteresztőképesség vizsgálatára. Sok forgalomgenerátor greedy source típusú.

Poisson forgalom modell[szerkesztés]

Egy másik tradicionális forgalomgeneráló modell mely az áramkör-kapcsolt-, és a csomagkapcsolt átvitel esetére is alkalmazható, a Poisson-folyamat, ahol az időegység alatt bejövő csomagok, vagy a hívások száma Poisson-eloszlást követ.

A hívások időtartama tipikusan az exponenciális eloszlást követi. A szimultán folyamatban lévő hívások az Erlang eloszlás szerint alakulnak.

’Long-tail’ forgalom modell[szerkesztés]

A Poisson forgalom modell nem-emlékező, mely azt jelenti, hogy nem reagál a csomagok kiugró sűrűségére, a “burst”-re, más szóval hosszútávú függőségben működik.

Egy realisztikusabb modell, az úgynevezett “self-similar” folyamat , ilyen az úgynevezett “long-tail” forgalmi modell, melyre a Pareto-eloszlás érvényes. Ezekre az jellemző, hogy a normális eloszlásnál ismert középértéktől a széleken nagyobb értékek sűrűsödnek, ezért is hívják “long-tail” (hosszú farok)-nak, stb.

Payload adat modell[szerkesztés]

A ‘payload’ hasznos tehert jelent, de így nem használják a szakirodalomban.

A ‘payload’ adat aktuális tartalmát nem modellezik, de helyettesíthető kitalált minta-csomagokkal (dummy). Ha viszont a payload adatot szeretnénk analizálni a vevő oldalon, például a bithibaarány mérését, a Bernoulli-folyamat ajánlható, azaz független bináris számok véletlenszerű sorozata. Ez esetben a csatorna modell kifejezi a csatorna károsodását, mint például: interferencia, zaj, és torzítás.

Szabványosított internet forgalom modell[szerkesztés]

Legalább kettő szabványosított forgalomgeneráló modell létezik a csomagkapcsolt vezetéknélküli hálózatokra: A 3GPP2 modell és a 802.16 modell. A 3GPP2 modell jóval komplexebb, de ezzel arányban pontosabb eredményt ad. A 802.16 modellt egyszerűbb megvalósítani.

3GPP2 modell[szerkesztés]

A 3GPP2.[1] a következő protokollokat foglalja magában:

A fő gondolat, hogy a részben implementálták a HTTP, FTP, és TCP protokollokat. Például, egy HTTP forgalomgenerátor szimulálja egy web-oldal letöltését, mely számos kis objektumot tartalmazhat (például, képeket). A TCP adatfolyam (a TCP generátor ezért része a modellnek) letölti ezeket az objektumokat a HTTP1.0, vagy a HTTP1.1 specifikációk szerint.

802.16 modell[szerkesztés]

A 802.16 modell jóval egyszerűbb.[2] Három protokollt definiál:

  • Interrupted Poisson Process (IPP) /megszakított Poisson folyamat/
  • Interrupted Discreet Process (IDP) /megszakított diszkrét folyamat/
  • Interrupted Renewal Process (IRP) /megszakított felújító/regeneráló folyamat/

és ezeket keveri ahhoz, hogy szimulálhassa a különböző web forgalmakat. Minden megszakított folyamat ‘Be’-, vagy ‘Ki’ állapotban lehet.

A csomagok generálása csak ‘Be’ állapotban történik.

A ‘Be’-, és ‘Ki’ állapotok hosszát és a köztük lévő szünet méretét minden modell külön definiálja. A modellek együtt is használhatók, például: a 4IPP négy IPP folyam keverékét jelenti, különböző paraméterekkel. A HTTP és az FTP-t a 4IPP szimulálja.; A VOIP-ot az IDP, 2IDP, 4IDP szimulálja, Videot a 2IRP szimulálja.

Irodalom[szerkesztés]

  • Joseph Davies: Biztonságos vezeték nélküli hálózatok. (hely nélkül): Szak kiadó. 2005. ISBN 9789639131750  
  • C. E. Shannon: A mathematical theory of communication. (hely nélkül): Bell System Technical Journal. 1948. 379–423., 623–656. o.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Áteresztőképesség

Források[szerkesztés]

  1. CDMA2000 Evaluation Methodology Version 1.0 (Revision 0). [2006. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. január 28.)
  2. 802.16 TG3 contributions. [2010. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 26.)