Follajtár József
| Follajtár József | |
| Született | 1870. március 9.[1] Nagyőrvistye |
| Elhunyt | 1936. január 29. (65 évesen) Budapest |
| Gyermekei | Follajtár Ernő |
| Foglalkozása | helytörténész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Follajtár József, olykor Folajtár[2] (Nagyőrvistye, 1870. március 9.[3] – Budapest, 1936. január 29.[4]) MÁV-alkalmazott, irodakezelő, publicista, Follajtár Ernő apja.[5]
„A hagyományokról azoknak, kik történettel foglalkoznak okmányok alapján, megvan a maguk bevált nézetük. Tudjuk, hogy ez a képzelődés színgazdag és kimeríthetetlen forrásából táplálkozó tradíció jobban hat a kedélyre, mint az igazságon alapuló valóság... (a történetíró) csak úgy meríthet belőle, ha ki tudja hámozni a történeti magot.”
– Follajtár József, 1930[6]
Életútja[szerkesztés]
Follajtár György és Panik Anna gyermeke. 1870-ben született ősi Nyitra megyei család sarjaként. Kassán végzett teológiai tanulmányokat, majd Nagyszombatban a tanítóképzőben tanult. Pöstyénben kezdte tanítói pályáját. 1895-ben intézővé nevezték ki, majd főintéző lett. 1926-ban vonult nyugdíjba 35 évi szolgálat után. 1922-től működő tagja volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak.[7]
Történészként és szociográfusként is hírnevet szerzett. Fontosabb munkái: az Ocskay-család biográfiája, amely a Turul című történelmi folyóiratban jelent meg. Megírta Pöstyén és vidékének monográfiáját, azonkívül több különböző történelmi és hadtörténelmi munka szerzője. 1936 elején hunyt el gyomorvérzésben, a terézvárosi MÁV kórházban.[4]
Felesége Piroska Gizella volt. Gyermekei: József (MFTR[8] intéző) és Ernő (gimnáziumi tanár, aki levéltári kutatásokat folytatott, a Magyar Szociográfiai Intézet tisztviselője, szakirodalmi tevékenysége jelentős volt).
Publikációi[szerkesztés]
- 1905 Pöstyén egyházi emlékeiről. Archaeologiai Értesítő 25/3, 266-270.
- 1907 Pöstyén és környéke.[9]
- 1910 A Patvaróczyak. Turul 28, 168-173.[10]
- 1926 Ocskay László gyermekeiről. Turul 1926, 17-18.
- 1927 Csejthe. Turisták Lapja 39.
- 1927 Temetvény vára. Turisták Lapja 39, 16-19.
- 1928 Berencs vára. Turisták Lapja 40, 62-63.
- 1928 Galgóc eleste 1663-ban. Hadtörténelmi Közlemények 29, 142-151.
- 1929 Ocskay Gáspár Pozsony város főkapitánya 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények 30, 34-38.[11]
- 1929 Korlátkő vára. Turisták Lapja XLI, 21-22.
- 1930 Az ocskói Ocskay-család I–II. Turul 1930, 1–20, 83–90.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára. XLVIII. évf. Bp, 1941. 361.
- ↑ Pöstyéni róm. kath. egyházközség keresztelési anyakönyve, 35/1870. folyószám.
- ↑ a b Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 195/1936. folyószám alatt.
- ↑ Magyar írók élete és munkái: megindította id. Szinnyei József / írta és szerk. Gulyás Pál; sajtó alá rendezte Viczián János. kiad. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. IX kötet. Ferenczy Tibor - Füzy Zoltán. 371. oldal.
- ↑ Az ocskói Ocskay-család. Első közlemény. 1930.
- ↑ Turul 1922-23, 39.
- ↑ MFTR = Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT.
- ↑ A „Pöstyén és környéke” című munka a Történettudományi Bizottság iratai között szerepelt, a történeti műről Borovszky Samu bírálatot, jelentést készített 2/1907-es irattári jelzéssel. Lásd: Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottságának működése (1854-1949). 54. oldal
- ↑ A munkát forrásként hivatkozza: Neumann Tibor: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-ből (2009)
- ↑ A művet a Thurzó Szaniszló kettős szerepére, váraira vonatkozó irodalmak között említi Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába 1. Archiválva 2016. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951. Továbbá forrásként hivatkozza: Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- ↑ A munkát ismételten hivatkozza: Csízi István 2005: Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-1631). Fons 12, 189.
Források[szerkesztés]
- Fejér Ottó: A magyar közalkalmazottak almanachja. 1940. Bp, 1937–1942, Magyar Közalkalmazottak Almanachja Kiadóhivatal. 54-55. hasáb
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet, 371. hasáb
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |